Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

Budapest, 1945. május 19. A KERESKEDELEM- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER ELŐTERJESZTÉSE A MINISZTERTANÁCSHOZ AZ ELHAGYOTT NYÍLT ÁRUSÍTÁSI ÜZLETEK ÉS IPARI ÜZEMEK (MŰHELYEK) SZÁMBAVÉTELÉRŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁRÓL j - "'. < • I >h • Kérem a t. Minisztertanácsot, hogy az elhagyott nyílt árusítási üzletek és ipari üzemek (műhelyek) számbavétele és hasznosítása, valamint árukészletének és berendezési (felszerelési) tárgyainak megóvása és értékesítése tárgyában készített rendeletet elfogadni és hozzájárulni méltóztassék ahhoz, hogy azt a Kormány rendeleteként kiadhassam. II A háborús események, de különösen a népellenes rendelkezések folytán számos kereskedő' és iparos üzlethelyiségét (műhelyét) elhagyni kényszerült. A kényszer hatása alatt eltávozott üzlet- (műhely) tulajdonosok egy része még mindig nem jutott abba a helyzetbe, hogy visszatérhessen, és így a gazdátlanul maradt üzlethelyiségek és azok árukészlete, berendezési és felszerelési tárgyainak megóvása nem csupán az érdekeltek jogos magánérdeke, hanem közérdek is. Emellett az üzlethelyiségekben fennálló hiány is indokolttá és szükségessé teszi azt, hogy az elhagyott üzlethelyiségek számbavétessenek és a távollevő bérlő jogainak biztosítása mellett hasznosíttassanak. A rendelet bejelentési kötelezettséget állapít meg a háztulajdonos terhére az elhagyott üzlethelyiségekre vonatkozólag. Ezenkívül az elhagyott üzlethelyiségekben talált áruk, valamint berendezési és felszerelési tárgyak leltározását írja elő. (2. és 3. §) A továbbiakban a rendelet - különös figyelemmel a fennálló áruhiányra - az elhagyott üzlethelyiségekben levő árukészlet értékesítését rendeli el, és az értékesítés módozatait szabályozza. (4. és 5., 6. §) A 7. és 8. § az elhagyott üzlethelyiség (műhely) bérbeadási lehetőségeit szabályozza. A 10. § pedig a felmondási időt, arra az esetre, ha a régi bérlő visszatérne és az üzlethelyiséget újból használatba kívánná venni. A felmondási idő tartamára nézve a 10. § fordulópontnak a székesfőváros polgármestere által kiadott lakásrendelet közzétételének napját, 1945. évi március hó 25-ét veszi, és úgy intézkedik, hogy az ezt megelőző időben kötött ügyletekre vonatkozó felmondási idő tekintetében az általános szabályok az irányadók, egyébként, vagyis az ez után kötött bérleti szerződések felmondási ideje 30 nap. Erre a rendelkezésre különösen felhívom a t. Minisztertanács figyelmét és kérem, hogy ebben a kérdésben külön is kifejezetten állást méltóztassék foglalni. Tisztázat. - UMKL PM VI. 1945-85 131. - Aláírás a kísérőlevélen: „A miniszter helyett: Pozsgay államtitkár". Az előterjesztést a Minisztertanács 1945. május 25-i ülésén fogadta el.