Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Bevezető

lódtak össze, hogy helyt adjanak az új szocialista belkereskedelmi szerkezetnek, amint az az erről az időszakról közölt forrásokban is tükröződik. Hasonlóan szűkre szabtuk a közellátási témakör bemutatását. A közellátás megszervezése, a kereskedelmi forgalom oldaláról nézve, a kényszerintézkedések egész sorát jelentette, s semmiképpen sem tekinthető „normális" áruforgalmi tevékenységnek. Ám e rendkívüli mivoltában is része volt annak a folyamatnak, amely során az áru eljutott a fogyasztókhoz, vagyis része volt a magyar belkereskedelmi életnek a felszabadulás után. A közellátás azonban igen összetett kormányzati feladat volt, amely a termeléstől az elosztásig összefüggő egységet alkotott és számos áruféleségre kiterjedt. Ezt érdemben bemutatni - a szövetkezeti kérdéshez hasonlóan - csak egy önálló kötetben lehetne. A közellátási forrásanyag kis terjedelmű bemutatását indokolja az a körülmény is, hogy a közellátás problémáival mind gazdaságtörténeti, mind politikatörténeti irodalmunk meglehetős részletességgel foglalkozik, s így ezen a téren megvan a lehetőség a tájékozódásra a történeti feldolgozások segítségével. Kötetünket, a népi demokrácia első szakaszának gazdaságtörténetét tárgyaló feldolgozásokban általában használatos időhatárok szerint, három nagy fejezetbe tagoltuk. Az első fejezet a háború befejezése után újból meginduló kereskedelmi életre vonatkozó dokumentumokat tartalmazza a stabilizáció megteremtéséig terjedően. Ennek a mintegy másfél évet felölelő szakasznak kereskedelmi problémáiból főleg a következőkre vonatkoznak forrásaink: a felszabadult területek áruforgalmi helyzete, a kereskedelmi élet kezdeti nehézségei, a kereskedelmi téren bevezetett készletgazdálkodás, kereskedői hitel és adópolitika, a mezőgazdasági-ipari árucsere-akció, a konjunkturális kereskedelem megfékezésére tett intézkedések, a kötött gazdálkodás és a szabadkereskedelem problémái, az infláció hatása a kereskedelmi tevékenységre, a stabilizáció előkészítése. A második fejezet az értékálló pénz megteremtésétől az 1948 nyaráig terjedő hónapok forrásanyagát tartalmazza. Ez az időszak két részre bontható. Az első - egy évet felölelő - szakasz a hároméves terv megindulásáig, a stabilizáció eredményeinek megszilárdítása jegyében telt el. Témánk szempontjából a fő kérdések ekkor: a fogyasztók oldaláról: az áruforgalom helyzete, az áruellátás problémái, a bérből és fizetésből élők vásárlási lehetőségeinek megszervezése (dolgozók szövetkezetei); a kereskedőrétegeket tekintve pedig az elosztói tevékenységet érintő stabilizációs intézkedések (kereskedői hitel- és adópolitika, a fogyasztói árképzés, kereskedői haszonkulcs). Jelentkeznek a nagy- és kiskereskedelem érdekellentétei, a kiskereskedelmet támogató politika eredményei. A második szakaszban bemutatjuk a hároméves terv beindulása utáni időszakot, amikor az állami kereskedelempolitika mindinkább a kereskedelmi forgalom felszabadítására törekedett. Megindult a tőkés nagykereskedelem visszaszorítása, létrejönnek az állami nagykereskedelem első formái: az állami kezelésbe vett nagyüzemek eladási szerve (IKART), majd az első állami kereskedelmi részvénytársaságok. A harmadik fejezet olyan forrásokat tartalmaz, amelyek a magyar belkereskedelem