Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK ÜZLETVEZETŐSÉGÉNEK A FŐTANÁCS RÉSZÉRE 1948 UTOLSÓ NEGYEDÉRŐL KÉSZÍTETT JELENTÉSÉBŐL: A KERESKEDELEM HELYZETE V. Kereskedelem, közellátás A jelentési időszak folyamán az állami szektor a kereskedelem mind szélesebb területeire terjedt ki. A nagykereskedelem forgalmának már mintegy 75 %-át állami vállalatok bonyolítják le, de egyre növekszik az állami szektor jelentősége a kiskereskedelemben is (Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt., Állami Áruházak Rt., Népbolt stb., amelyek azonban mint általános jellegű nagykereskedelmi vállalatok, készleteiket a termelővállalatoktól közvetlenül szerzik be). A KÖZÉRT pl., amely májusban alakult meg, ebben a hónapban - az eredeti vállalatok forgalmának beszámításával - 19,8 millió forint forgalmat bonyolított le, míg novemberben a forgalom már 41,9, decemberben pedig 60,3 millió forint volt. A kereskedelmi állami vállalatok - a KÖZÉRT, az Állami Áruházak, valamint néhány nagykereskedelmi vállalat kivételével - nemzeti vállalat alakjában működnek. Egyes vállalatok valamely állami ipari vállalat értékesítési szervezetéből, mások pedig meglevő magánkereskedelmi vállalatokból, illetőleg ilyenek, valamint szövetkezetek összevonásából alakultak meg. A termelővállalatok kiskereskedők és közvetlen fogyasztók (nagyban vásárló közületek kivételével) részére nem adhatnak el, másfelől azonban az állami nagykereskedelmi vállalat nem nyerhet kizárólagos jogot a termelővállalat gyártmányainak átvételére, és nem jelenthet feleslegesen közbeiktatott kezet sem. Az állami nagykereskedelmi vállalatoknak az érintett termelővállalatokkal a folyamatos vásárlások tekintetében szállítási szerződéseket kell kötniök, amelyeknek nem pontos teljesítése esetén a mulasztásban levő fél bírságot fizet. Az értékesítési nehézségek (1. az „Ipar" c. fejezet) leküzdése céljából a nagykereskedelmi vállalat feladata, hogy a szállítási szerződések megkötésénél a piaci szükségleteket a folyó termelésben érvényre juttassa, de másfelől az is, hogy az ily módon kialakult termelési terv teljesítését az értékesítés vonalán előmozdítsa. A kiskereskedelem forgalmának előmozdítása, másfelől pedig a dolgozók szükségleteinek jobb kielégítése céljából december 18-án közzétett 12 730/1948. Korm. sz. rendelet Országos Központi Áruhitelirodát létesített. A munkavállaló a kapott hitel erejéig az egyszámlarendbe bevont vállalatoktól tartós fogyasztási javakat vásárolhat, általában 6-12, de a cikk természete szerint rövidebb vagy hosszabb tartalmú részletfizetés mellett. Az esedékes részleteket, amelyek havonként összesen 10 millió forintot nem haladhatnak meg, a munkaadó vállalatok az illetményekből vonják le. Az iroda közvetítését, némileg eltérő feltételekkel, a magánkereskedelem is igénybe veheti. Másolat. - UMKL MNB Üv. 1945-1949. 1.1. #