Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)
Bevezető
volt a magyar népgazdaság szocialista kiépítése szempontjából. A népi demokratikus államhatalom ezzel a jogszabállyal új, szocialista alapokra helyezte az állami vállalatok szervezését és működését. A nemzeti vállalatokról vallott közgazdasági elvben az a szándék érvényesült, hogy a magyar népgazdaság fejlődésének alapjai olyan gazdasági egységek legyenek, amelyek gazdálkodásukat illetó'en önálló cégek, tervszerű működésüket azonban az állam irányítja és ellenőrzi. 71 A belkereskedelmi nemzeti vállalatok megszervezése a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium feladata volt. A munka megkezdése előtt a minisztérium áttekintést akart kapni az 1947-1948 folyamán létrejött állami vagy állami ellenőrzés alatt álló cégekről, mivel ezek az akkori kormányzati irányítási rendszerben különböző tárcákhoz tartoztak. Ezért egy kérdőívet bocsátott ki, adatszolgáltatásra kötelezve minden állami vagy állami rendelkezés alá vont kereskedelmi vállalatot. Kötetünkben csak válogatást tudunk adni az adatszolgáltatók nagy tömegéből. A forrásokat három kategóriába soroltuk, azon jogszabályok alapján, amelyekkel e vállalatok állami tulajdonba vétele vagy állami rendelkezés alá vonása történt. A 97/A sz. alatt szereplő cégek a nagybankok államosításáról szóló törvénnyel összefüggésben kerültek állami irányítás alá; 97/B sz. alatt mutattunk be szemelvényeket azokról a vállalatokról, melyekhez a 3500/1948. Korm. sz. rendelet érvényesítésével az illetékes miniszter vállalatvezetőt (állami ellenőrt) rendelt ki 72 ; végül 97/C sz. alatt soroltuk fel az 1947-1948 folyamán szervezett állami kereskedelmi részvénytársaságok néhány példáját. A belkereskedelem szocialista átszervezésénél felhasználható gazdasági alap egyik részét tehát az államosított nagykereskedelmi cégek alkották. Ezen kívül még két jelentős bázisa volt a szocializálás végrehajtásának: egyrészt a szövetkezeti kereskedelem, másrészt a termelőüzemeknél levő eladási osztályok. A szövetkezeti kereskedelem többféle módon is hozzájárult a belkereskedelmi nemzeti vállalatok kiépítéséhez. így pl. 1948 nyarán már elhatározott dolog volt a Magyar Országos Szövetkezeti Központ felszámolása. A Szövetkezeti Törvény kibocsátása után minden szövetkezeti társulás (a hitelszövetkezetek kivételével) ehhez a szövetkezeti központhoz tartozott, amelynek hatalmas méretű apparátusában egyes osztályok nagykereskedelmi értékesítéssel foglalkoztak, főleg a gyűjtőkereskedelemhez tartozó szakmákban. Ezeket az osztályokat könnyen le lehetett választani anélkül, hogy az egész szervezet működésében zavar támadt volna. Szervezeti különállásuk megkönnyítette önálló céggé (nemzeti vállalattá) való átszervezésüket. A szövetkezeti kereskedelem ezenkívül más módon is forrásává vált a belkereskedelmi nemzeti vállalatok létrehozásának. A politikai életben és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások lehetővé tették a kapitalista üzleti alapon álló nagy, kereskedelmi szövetkezetek felszámolását. Ezeknek a szövetkezeteknek üzleti vagyonát (felszereléseit, raktárkészleteiket stb.) a megfelelő szakmai belkereskedelmi nemzeti vállalatok vették át. (Lásd a 102., 103. sz. dok.) A legtöbb esetben ez az intézkedés nem ütközött ellenállásba, a volt Hangya-szövetkezetek azonban ezúttal is szívósan küzdöttek fennmaradásukért. (Lásd a 132/A-B sz. dok.)
