Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

Budapest, 1948. h. n. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGÁN KÉSZÜLT „FELJEGYZÉS A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MEGSZÜNTETÉSE TÁRGYÁBAN" A Kereskedelmi és Iparkamara törvényen alapuló érdekvédelmi testület, amelynek megszüntetésével kapcsolatban nem annyira a kamarának mint testületnek, hanem a kamara irodájának tevékenységére kell figyelemmel lenni. A kereskedelmi és iparkamarai iroda tevékenysége a következő fő csoportokra tagolódik: 1. Az érdekképviseleti feladatkörrel kapcsolatos tevékenység. 2. A kereskedelem és iparügyi közigazgatással kapcsolatos tevékenység. 3. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenység. 4. A pénzügyi igazgatással kapcsolatos tevékenység. 5. Az ipari tulajdonnal kapcsolatos tevékenység. ad 1. Az érdekképviseleti munkakörrel kapcsolatos tevékenysége a kamarai irodának elsősorban abban állt, hogy a kamara területén működő kereskedőket és iparosokat nyilvántartotta, a gazdasági élet változásait figyelemmel kísérte és a kormányzat által tervezett jogszabályok kiadásánál szakvéleményét nyilvánította ki. Maga a véleménynyilvánítás joga minden további nehézség nélkül átruházható lenne az egységes kereskedelmi érdekképviseletre. A kamarai irodának az a részlege pedig, amely adatgyűjtéssel foglalkozott, mint piackutatás szempontjából megfelelő adatokkal rendelkező tagozat, a legcélszerűbben a belkereskedelmi igazgatósághoz volna csatolható. ad 2. Sokkal bonyolultabb a kamarai irodai tevékenység a kereskedelmi és iparügyi igazgatás terén. Az ottani feladatköröket a további csoportokra oszthatjuk szét: a) Az iparjogosítványok kiadásánál, felülvizsgálatánál és ellenőrzésénél való közreműködés. b) Az anyaggazdálkodással kapcsolatos feladatok. c) Az ipari oktatás terén végzett feladatok. d) Külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek. ad a) Az iparjogosítványok kiadásánál, felülvizsgálatánál és ellenőrzésénél a kamarai iroda véleményező szerepet látott el. E véleményező szerepnek az volt a hivatása, hogy az iparhatóságot, különösen pedig az illetékes minisztériumot a szóban forgó iparág helyzetéről, valamint a kérelmező anyagi és szakmai helyzetéről hitelesen tájékoztassa. Ennek a tájékozódásnak a szükségessége ma is fönnáll, különös tekintettel arra, hogy az iparjogosítványok egy részének kiadását mind az iparügyi, mind pedig a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter saját hatáskörében eszközli. Míg a kereskedelmi iparjogosítványok kiadásánál a belkereskedelmi igazgatóság