Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

hozza. Ennek következtében gazdasági életünk kénytelen számolni azzal a ténnyel, hogy újabb importáruk behozatala esetén az árak magasabbak lesznek, s így a belföldi árak is emelkedni fognak. Az utánpótlási árak kérdésében félmegoldást jelentett az iparügyi minisztériumnak 150 050/1946. sz. rendelet 30.§-a, valamint a 150 160/1946. Ip. M. sz. rendelet 1. §-a, mely kimondotta, hogy a kereskedők az új, magasabb árat csak abban az esetben érvényesíthetik, amennyiben a magasabb áron vásárolt áru mennyisége a raktárkészlet 50 %-át eléri. Ez a rendelkezés kétségtelenül komoly feladat elé állítja a kereskedőket akkor, amikor az újonnan beszerzett drágább árumennyiségek nem érik el a készlet felét. Itt ugyanis kénytelen a régi, legtöbbször alacsonyabb áron kalkulálni. Az utánpótlási árak érvényesítése súlyos kihatással lehet a stabilizáció és a jelenlegi árnívó alakulására. Ha ugyanis megengedjük azt, hogy a kereskedő az utánpótlási árat fenntartás nélkül alkalmazza, illetve elvben kimondjuk, hogy minden utánpótlási ár a kereskedők kalkulációjába feltétel nélkül beszámítható, ennek következménye az lenne, hogy az árak rohamosan emelkednének és igyekeznének elérni a világpiaci nívót, aminek aztán természetesen súlyos belpolitikai következményei is lehetnek. Az Anyag- és Árhivatal éppen ezen aggályokra való tekintettel a múltban és most is elzárkózik az ilyen tendenciák érvényesítésétől, mert a jelenlegi árszint megbolygatását nem tartja időszerűnek. Más vonatkozásban az utánpótlási árak érvényesítése az egyes iparügyi miniszteri árrendeletekben többnyire bele van kalkulálva. Amennyiben pedig az utánpótlási árak emelkednek, úgy az érdekeltek az iparügyi minisztériumhoz, illetőleg az Anyagés Árhivatalhoz intézett kérésük alapján újabb árak megállapítását kérhetik. A gyakorlat eddig ez volt és nem lenne helyes ezen a gyakorlaton változtatni akkor, amikor a gazdasági év legkritikusabb hónapjait éljük. A jövő évi árszint kialakítására az előzetes tárgyalások most folynak. Ez az árszint úgyis magasabb lesz az eddiginél, és így az utánpótlási árak problémája is veszteni fog jelentőségéből. Amennyiben az utánpótlási árak problémáját meg akarjuk oldani, ezt a problémát elsősorban a gyáripar vonalán kell rendezni, mert a gyáripar az, amelyik termel, a kereskedelem pedig csak közvetít. Mindaddig tehát, amíg az utánpótlási árak problémáját a gyáripar vonalán fel nem vetették vagy azt meg nem oldották, a kereskedelem vonalán is a kérdés megoldását el kell halasztani. Dr. Ágh Béla Belső ügyviteli irat. - UMKL GF XIV. 1-b. 1947-3778. A Gazdasági Főtanács május 1-i ülésén tárgyalta a kérdést, és a következő határozatot hozta: „A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek a kereskedelmi utánpótlási árak érvényesítésére vonatkozó előterjesztését elfogadhatónak nem találja, mert mindaddig, amíg az utánpótlási árak problémája a gyáripar vonalán megoldást nem nyer, a kérdés a kereskedelem vonalán nem dönthető el." (Ugyanott.) 1 Jancsár József miniszteri osztályfőnök az Anyag- és Árhivatal alelnöke volt.