Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

II. Kereskedelempolitika a stabilizáció után és a fordulat évében

A PÉCSI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁTÓL A GAZDASÁGI FŐTANÁCSNAK KÜLDÖTT HELYZETJELENTÉS ÁPRILIS HÓNAPRÓL Kamarakerületünk kereskedelmi és ipari életének, valamint a hitelélet és a széntermelés április havi alakulásáról az alábbiakban terjesztjük fel gazdasági helyzetjelentésünket. A hónap elsó' hete a húsvéti ünnepkörbe esett, ezekben a napokban ünnepelték országszerte az ország felszabadulásának második évfordulóját is. Ezzel az évfordulóval kapcsolatban örömmel lehet megállapítani, hogy a háborús cselekményeknek hazánk területén két évvel ezeló'tt történt lezáródása óta az ipar és a kereskedelem helyzete is lényegesen javult és az előjelek szerint biztosan lehet remélni, hogy ez a javulás a koalíciós kormány gazdasági terveinek fokozatos végrehajtásával erős lendületet fog kapni. De meg kell állapítani ezúttal azt is, hogy az ipari munkásság és az értelmiségi dolgozó tömegek erőfeszítései nélkül az ipari és kereskedelmi élet nem jutott volna el arra a fejlődési fokra, amely ma országunk gazdasági helyzetét jellemzi és amely - a külföldi szemlélők megállapítása szerint is - egyedülálló a lerombolt Európában. Természetszerűen azt sem szabad elhallgatni, hogy sok vonatkozásban még nem jutottunk túl a mélyponton, s hogy az iparosság és a kereskedői réteg súlyos terheket vállalt az ország újjáépítése érdekében. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az említett foglalkozási ághoz tartozóknál mindinkább előtérbe tolul a közösségi érzés és háttérbe szorul azún. kapitalista önzés. Az iparos- és kereskedőtársadalom felismerte, hogy az ország gazdasági életének talpraállítása érdekében minden áldozatot meg kell hozni és a felismerés alapján nem is vonakodik a komoly terhek vállalásától. Mindazonáltal már-már úgy látszik, hogy a mai helyzetben a teherviselés szempontjából mind az iparosság, mind a kereskedőtársadalom eljutott a teljesítőképesség végső határáig és további terhek elviselésére most már képtelen. Ennélfogva érthető elkedvetlenedést okozott az a hír, hogy a jövedelemtöbblet-adóról szóló rendelet végrehajtási utasításánál a pénzügyi kormányzat figyelmen kívül hagyja a kereskedelmi és ipari vállalatok tőkeképződésének szempontjait, amely szempontok pedig éppen az ország újjáépítése, illetve a hároméves gazdasági terv minél eredményesebb keresztülvitele érdekében nem szenvedhetnének sérelmet. Úgy véljük, hogy ez az elkedvetlenedés jogos, mivel éppen az iparos- és kereskedőtársadalom viselte az elmúlt időszakban a legnagyobb áldozatokat. A háborús cselekmények és az azt követő súlyos gazdasági viszonyok közepette az iparosság elvesztette üzemi és gépi berendezéseinek jelentős részét, a kereskedőtársadalom pedig egész üzleti forgótőkéjét, raktárkészletét és minden egyéb mobil-értékét is. A kereskedő- és iparostársadalom április hóban adófizetői kötelezettségének nagy nehézségek árán tudott csak eleget tenni, mivel a forgalom április hónapban némileg