Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 I. A HÁBORÚS KÁROKRÓL, AZ OKTATÁS MEGINDULÁSÁRÓL

az iskolai munka minden tekintetben az előírásoknak megfelelően, szépen megindult. Remélhető, hogy a létszámemelkedés is pár napon belül oly nagyméretű lesz, hogy fokozatosan megfelelő létszámot fogunk nyerni. Jóskay Sarolta Agasváry Lajos jegyző igazgató Tisztázat. — UMKL VKM XII. 1946—53 380. A két jegyzőkönyvet a Miskolci Tankerületi Főigazgatóság terjesztette jel a VKM-be. A jegyzőkönyvet a tanári testület további nyolc tagja is aláírta. 1 A kihagyott rész a jelenlevők felsorolását tartalmazza. 2 Kecskemét, 1945. január 2. A KECSKEMÉTI NÉPMŰVELÉSI TITKÁR JELENTÉSE A DEBRECENI KORMÁNYHOZ AZ ISKOLÁK ÚJJÁSZERVEZÉSÉRŐL Az 1944. október 30-i kecskeméti orosz megszállás után, a harcok folytán tönkretett iskolázást újra életre kellett kelteni a városnak bel- és külterületén egyaránt. Az iskolaépületek kivétel nélkül a katonák elszállásolására, kórházi és raktári célokra foglaltattak le, mindjárt az orosz megszállás első napjaiban. Az ugyanott levő természetbeni lakásokból a tanerők bútorzata, a szertárakból sok értékes iskolai tanfelszerelés a szabad ég alá került, és a hatalmas méretű pusztulás szinte megsemmisüléssel fenyegette az iskolázás ügyét. Egyes belterületi iskolák, de a külterületiek is istállónak rendeztettek be, s ezekben minden bomlott, romlott. A város lakossága a kényszerkiürítés következtében elmenekült, vagy a közeli pusztákba húzódott ki. Napok teltek el, amíg a városba a visszaszivárgás megindulhatott. November első napjaiban családommal együtt én is visszaköltöztem a városi lakásomba. November 11-én munkára jelentkeztem Kecskemét város akkori polgármesterénél, akitől a kecskeméti iskolaügyek újjászervezésére és a tanfelügyelői ügykör ellátására kaptam megbízást. Még aznap hozzáláttam alkalmas épületek kiszemelésére és tanerők felkutatására, melynek eredményeképpen november 17-én írásban tettem jelentést az iskolák újra megkezdésére. Két épületet szemeltem ki iskolai célra: az egyik a Batthyány utca 23. szám alatti Rámmerschmidt-ház, amelyet az oroszok még napokkal előbb hangversenyteremnek használtak és nagyon sok összehordott szék volt ott együtt, ebben akartam az elemi iskolát megnyitni; a másik épület a Damjanich utca 13. szám alatti ház lett volna, amelynek iskolává történő berendezése után a középiskolákat nyitottuk volna itt meg. Az elgondolás szerint ezek az iskolák