Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 I. A HÁBORÚS KÁROKRÓL, AZ OKTATÁS MEGINDULÁSÁRÓL

lettek volna az első iskolamagvak, amelyek ha benépesülnek, utána más kerületekben is új iskolamagvakat létesíthetünk és így építjük ki városunk iskolaügyét. A polgármester utasítására nem a megjelölt épületekben, hanem az Ókollégiumban kezdtük meg a tanítást, így volt ez célszerű, mert közbiztonság csak a város közepében és a városháza közelében volt akkor még annyira megnyugtató, hogy a polgármester ide ajánlotta az iskolák megnyitását. Másnap, november 18-án az Ókollégium első emeletén két tantermet hoztunk rendbe: a romokat eltakarítottuk, a szemétből az értékeket kiválogattuk, a padokat összehordtuk és elrendeztük stb. M. Hajagos Mária, M. Lázár Julianna, M. Gömöri Etelka, Frigyessy Ferencné, Gombkötő Klára és Radnai Antal tanerők, valamint 12 gyermek segítségével. A 2 tanterem közül az egyik az elemi iskolák, a másik a középiskolák közös terme volt. A következő napokban újabb és újabb termeket kellett rendbe hozni és elfoglalni, mert a tanulók tömeges jelentkezése megkívánta, hogy az elemi iskolát osztályokra tagoljuk, a középiskolákat pedig iskolafajonként szétválasszuk. November 20-án, az első tényleges tanítási napon, a tanítás megkezdése előtt értekezletre gyűlt össze a tantestület, amelyen üdvözöltem a munkába álló első tanerőket, és kértem, hogy komoly időhöz mért komoly munkával végezze mindenki a romeltakarító, nevelő és nemzetépítő munkát. Nem politizálni akarunk, semmiféle politikai érdek szolgálatába állni nem akarunk, előttünk csak a magyar gyermek, a nemzet jövője lebeg, és ezért, kéz a kézbe téve fogunk együtt munkálkodni. Miután vezetőre is szükségünk van, azt javaslom, hogy korára és viselt hivatali állására tekintettel Gombkötő Antal tanügyi főtanácsos, nyugalmazott kir. tanfelügyelő bízassék meg a testület vezetésével. A testület a javaslathoz hozzájárult. Ezután Kovács Bálint református lelkész bejelentette, hogy a Csokonay utcában Hatvani Lajos, Mester István és Csiszár Albert tanárok már napokkal előbb iskolát nyitott, de örömmel csatlakoznak a most szervezett központi iskolához. A november 17-i jelentésemben szerepelt és az értekezletre a központi iskolához csatlakozott tanerők névsora a következő: Kubinyi Margit, Pintér Mária, M. Gömöri Etelka és Frigyessy Ferencné tanítók, Gémes Mihály és Bakos Kálmán dr. hitoktatók, Gombkötő Antal, M. Hajagos Mária, M. Lázár Julianna, Gombkötő Klára, Radnai Antal, Radnai Antalné és Horák Jenő tanárok, Vásárhelyi Zoltánná zenetanárnő, Gombkötő Márta óvónő és Frigyessy Magdolna tanítónő jelölt, továbbá Hatvani Lajos, Mester István és Csiszár Albert tanárok. Őket tekintjük a romeltakarítás után az iskolák újjáélesztésében az élharcosoknak. A tantestületnek odaadó és lelkiismeretes munkája rohamos fejlődésnek indította az iskolát. Az Ókollégiumban nem volt már elegendő férőhely az egyre szaporodó osztályok számára, s ezért a város több kerületében újabb és újabb iskolák szervezésére, iskolaépületek elfoglalására került sor. Ennek a fejlődésnek folyamán lett az, hogy 1945. január 2-án az egyes iskolafajokat szárnyra kellett bocsátani. A szárnyrabocsátásról a következő volt a helyzetkép: az Ókollégium földszinti 4 tantermében váltakozó rendszer mellett 8 elemi osztály működött; az épület első emeletén 5 tanteremben a kereskedelmi középiskola és a mezőgazdasági középiskola foglalt helyet; a második emelet 7 tantermében és a földszinti 1 tantermében a polgári iskola mű-