Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

és a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az előterjesztésére, az államfő nevezi ki. Fizetés szempontjából az akadémiai igazgató az egyetemi tanárokkal egyenlő feltételek között kezdi meg működését. Előrehaladásánál velük azonos elbánásban részesül. Az igazgatói kinevezés feltétele 10 év tényleges nevelői munka vagy ezzel egyenlő értékű pedagógiai vonatkozású tudományos munkásság igazolása. Ettől kivételesen csak az akadémia megalakulásánál lehet eltekinteni: az első akadémiai igazgatók kinevezésénél a második bekezdésben említett országos bizottság javaslatát is figyelembe kell venni. A nevelőképző' akadémián a rendes tárgyak tanítására együttvéve legalább 11 akadémiai tanári állást kell rendszeresíteni. Kívánatos, hogy az akadémiai tanárok szakmájukban tudományos fokozattal - doktorátus, egyetemi magántanárság - képesített kiváló tudósok és nevelők legyenek. Minthogy jelenleg ilyen tanárokkal az akadémiák nem láthatók el, a javaslat második bekezdésében említett országos bizottságnak első feladata az legyen, hogy a magyar tudományos élet és a nevelés kiváló művelői közül kiszemelje azokat, akiknek közreműködését az akadémiai nevelőképzésben igénybe veheti. Párhuzamosan a működő, 45 évnél fiatalabb, a nevelőképzés számára ígéretet jelentő tanárok számára a jelöltek előzetes megvizsgálása után külföldi ösztöndíjakat kell rendszeresíteni, hogy Svájcban, Franciaországban, Angliában, Oroszországban, esetleg az Amerikai Egyesült Államokban a nevelőképzés problémáiba betekintsenek, különösen, hogy a neveléslélektan, nevelési szociológia, tudományos pedagógia korszerű eredményeivel és eljárásaival megismerkedjenek, ilyen intézetek munkájában részt vegyenek. Az Országos Köznevelési Tanácsnak az a felfogása, hogy a nevelőképző akadémiák színvonalát az akadémiai igazgató és az akadémiai tanárok biztosítják elsősorban. Minden erőfeszítést megér tehát az, hogy a fokozatosan kiteljesedő intézmények a legkiválóbb emberanyaggal kezdjenek hozzá munkásságukhoz. Az 1947/48. iskolai évben megnyitható az akadémia első évfolyama, ebben az iskolai évben még lehetőséget kell adni azoknak, akik nem óhajtanak líceumi érettségit tenni, hanem a líceum harmadik évfolyama után a tanítóképző negyedik évére akarnak beiratkozni, hogy ott tanulmányaikat folytassák. Az 1948/49. iskolai évben megnyílik az akadémia második évfolyama, ugyanekkor a tanítóképző kibocsátja az utolsó növendékeit. Ilyen beosztással a tanítóellátás folyamatosan biztosítható lesz. A ma működő líceumok és tanítóképző intézetek közül azok, amelyeket az akadémiák megalakításánál nem használnak fel, középiskolákká szervezhetők át. A tanítóképző akadémiára való felvétel feltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány. Középiskolán a gimnázium és mindazok a szakirányú középiskolák értendők, amelyek a nevelői pályán való eredményes működéshez szükséges általános műveltségi anyagot megfelelő óraszámban és módszerrel tanítják. A szakirányú középiskolák változó tantervére való tekintettel kívánatos az egyes iskolatípusok érettségi bizonyítványának a nevelőképzés alapjául való elfogadása előtt az Országos Köznevelési Tanács véleményét kikérni. Minthogy a jövőben nem lehet számítani a líceumnak nevelési alapismereteket