Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 IV. A NEVELŐKÉPZÉS REFORMJÁNAK KÉRDÉSEI

nyújtó tárgyaira, sem a líceumi internátusi nevelésnek már korán a nevelői lelkület kialakítására irányuló hatására, minthogy továbbá az általános iskola nevelőjének a kisgyermekek osztályokban folyó nevelését ugyanolyan biztonsággal kell tudni végezni, mint a felsőbb osztályok szakok szerinti tanítását - és azon belül alapokat kell leraknia, hiszen a gyermekek tizennégy éves korukig tanulói az általános iskolának -, minthogy végül számos ügyesség, technika, készség (zene, kézimunka stb.) begyakorlását esetleg elölről kell kezdeni, kizártnak látszik, hogy három évnél kevesebb idő alatt az egyetem vagy az akadémia a nevelőképzés feladatával megbirkózhassék. Abban a pillanatban, amikor lemondunk a korai - 14-15 éves korban meginduló hivatásra való nevelésről, tehát feladjuk a tanítóképzést, mint szakoktatást; és abban a pillanatban, amint elzárkózunk az elől a gondolat elől, hogy az általános iskolai nevelőket két csoportba osszuk és másféle módon készítsük elő a 6-10 éves és 10-14 éves gyermekek nevelőit, a problémát nem lehet három éven alul megoldani. A legkedvezőbb feltételek mellett is kell ennyi idő a szaktárgy vagy szakcsoport ismeretanyagának, a szakdidaktikai tanulmányok és pedagógiai-lélektani ismeretek és gyakorlatok elsajátítására, illetőleg elvégzésére. Ebben az időben a gyakorlóév bennfoglaltatik. Az Országos Köznevelési Tanács felfogása szerint az általános iskolai tanító érettségi után - átmenetileg - három év, a középiskolai tanár, a mostanival egyezően, öt év alatt szerezheti meg oklevelét. Az a tény, hogy egyik iskolatípus követi a másikat, hogy tehát egyik nevelői testület ott hagyja abba a munkát, ahol a másik folytatja, szükségessé teszi, hogy eljárásaik egyezők legyenek, hogy egyik tudja mit és hogyan végzett a másik. Ezért a Tanács bár nem helyezkedett az egységes nevelőképzés alapjára - helyt adott tervezetében annak a kívánságának, hogy bizonyos, főként lélektani, filozófiai és pedagógiai tárgyakat az első években általános iskolai és gimnáziumi tanárok közös terv alapján tanulják. Ezek a következők: Heti óraszám az 1. 2. 3. 4. félévben Bevezetés a tud. gondolkodásba 2 2 A filozófia problémái 2 2 2 2 Bevezetés a kísérleti lélektanba 2 2 Általános lélektan 2 Neveléslélektan 2 Bevezetés a neveléstudományba 2 2 2 2 Szociológia 2 2 Testápolás, testnevelés 2 2 Magyarságismeret 2 2