Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1947 III. AZ OKTATÁS TÁRGYI FELTÉTELEI
Köszönetemet fejezem ki a képviselő úrnak azért, hogy a tanyai tanítók nehéz helyzetéről az Országgyűlés nyilvánossága előtt olyan élethű képet festett. A képviselő úr tárgyilagosan bemutatta, milyen áldozatos munkát végeznek a tanyavilágban a tanítók. Ezek a tanítók nemcsak az ország szellemi újjáépítésében, hanem fizikai újjáépítésében, az iskolák helyreállításában és felszerelésében is kötelességüket messze meghaladó munkát végeznek. Különlegesen nehéz körülmények között végzett munkájuk jutalmazását kívántam biztosítani, amikor a pedagógus-státusról szóló 9810/1947. Korm. számú rendelet 15. §-ába olyan rendelkezést vétettem fel, hogy a tanyai tanítóknak 1947. évi augusztus hó 1. napjától pótlékot kell folyósítani. Sikerült is a most folyó költségvetési évben bizonyos mértékű pótdíjat biztosítani, bár ez a pótlék még nincsen arányban munkájuk értékével. A pótlékot augusztus 1 -tői visszamenően utaltam ki. Arra törekszem, hogy ezt a pótlékot a tanyai tanítók egy részére magasabban állapíthassam meg. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. III Tisztelt Országgyűlés! Lukács Sándor képviselő úr az Országgyűlés 22. ülésében interpellációt intézett hozzám a pedagógusok közmunkaváltsága tárgyában. Az interpelláció után nemsokára megjelent a 14 340/1947. Korm. számú rendelet, amely úgy rendelkezett, hogy valamennyi közszolgálati alkalmazott közmunkaváltságát az 1947. évi december hó 1. napjától kezdődően a munkaadó közület téríti meg. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. IV Tisztelt Országgyűlés! Lukács Sándor képviselő úrnak az Országgyűlés 22. ülésében az általános iskolákban tapasztalt pedagógushiány enyhítése, valamint a nagymértékű beiskolázatlanság megszüntetése tárgyában hozzám intézett interpellációjára tisztelettel az alábbiakban válaszolok. A képviselő úr adatokkal alátámasztott, részletes helyzetképet adott az általános iskolában mutatkozó nevelőhiányról. Ez a nagymértékű nevelőhiány természetes velejárója a demokratikus nevelés alapvető terve, az általános iskola megvalósításának. Az általános iskola sokkal alaposabb és magasabb színvonalú nevelést nyújt a 6-14 éves gyermekeknek, mint a múlt rendszer népiskolája. Ehhez többek között több tanítóra van szükség. Az általános iskola teljes kiépítéséhez szükséges tanítók száma akkora, hogy annyit az állam egyszerre nem bír alkalmazni. A háború utáni nehéz gazdasági helyzet ellenére a tanítók száma egyre növekedik, s a közeljövőben is, a költségvetés megszavazása után, mintegy 1000 tanítói, illetve tanári alkalmazásra nyílik lehetőség. Ez jelentékeny lépést jelent az általános iskola megvalósítása felé.
