Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI
Budapest, 1947. április 18. ELŐADÓI JELENTÉS A KÖRZETI ISKOLAFELÜGYELŐK ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI FELÜGYELŐK 1947. ÁPRILIS 15-ÉN SZOMBATHELYEN TARTOTT ÉRTEKEZLETÉRŐL Az értekezleten részt vettek Budai István dr. tanügyi segédtitkár és Kovács Albert dr. polgári iskolai igazgató, a szombathelyi tankerületi főigazgató kiküldöttjeiként, Rhosóczy Rezső tanfelügyelő, a tanfelügyelői hivatal tagjai, a népoktatási kerület körzeti iskolafelügyelői és általános iskolai tanulmányi felügyelői, a minisztérium IV. ügyosztályának vezetője, Angyal János miniszteri tanácsos és az V/2, ügyosztály kiküldöttjeként Benyó Márta áll. népisk. tanító. Az értekezlet anyagán, az előadások tartalmán érezhető volt, hogy azok a tanfelügyelőnek a tanügyigazgatási ügykörrel való megbeszélése alapján készültek, igen gondosan. Puskás Sándor ellenőrző látogatásai közben szerzett tapasztalatai és a körzeti iskolafelügyelet átszervezésével kapcsolatos javaslatai lelkes és lelkiismeretes munkáról tettek tanúságot. Egyébként kívánalmai fedik az ügykör által az iskolafelügyelet korszerűsítésére javasolt terveket. (Saját iskolájában nem képes a tanító, igazgató az iskolalátogatás mellett munkáját mintaszerűen ellátni. A felügyelet egész embert kíván. A tanerők minősítésével kapcsolatos szempontokra pontos utasítás kidolgozása, az iskolalátogató a szülőkkel is vegye fel a kapcsolatot; tanmenetet, óratervet közvetlenül az iskolalátogatónak küldjék az iskolák jóváhagyásra; iskolalátogatói értekezletek tartása; az általános iskola alsó és felső tagozata harmonikus együttműködésének vizsgálata a felügyelet során; az iskolalátogató személyének kiválasztásánál a szakszerűség, szaktudás érvényesüljön, nem pedig a pártpolitika.) Nagy József polgári iskolai tanár az általános iskolával kapcsolatos tanulmányi felügyelői tapasztalatairól és javaslatairól számolt be. A tanulmányi felügyelő feladatát ő is igen helyesen először a tanácsadásban és segítésben jelöli meg, csak másodsorban a bírálatban. A fő hangsúlyt a módszeres értekezleten tartandó megbeszélésre helyezi, s a nevelők tudásának gyarapítására. A nevelők anyagi helyzetének javítását kéri, hogy teljes lélekkel hivatásuknak élhessenek. Évente háromszor szeretné az iskolákat látogatni, és kéri az iskolalátogatások költségeire a fedezet biztosítását. Az iskolalátogató legyen mentes a tanítási, igazgatási munkáktól. Ne csak a felső, hanem az alsó négy osztályt is látogathassa. Az igazgatók vezessenek óralátogatásaikról feljegyzéseket, s azokat bocsássák az iskolalátogatók rendelkezésére. Tehetségkutató intézetek felállítását kéri vidéken, hogy a vidéki, falusi ifjúság köréből megfelelő módszerrel kiemelhessék a tehetséges gyermekeket. Rhosóczy Rezső tanfelügyelő a VKM-be beterjesztett jegyzőkönyv mintáját ismerteti. Javasolja, hogy a minősítés, véleményadás ne legyen titkos.