Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
ezt azonban felsőbb hatóságaik - különösen a katolikus tanügyi hatóság - kategorikusan megtiltották. 217 A Tankönyvkiadó Vállalatot a fordulat évében szervezték. A kiadó megszervezését a Gazdasági Főtanács 2511/1948. sz. előterjesztése alapján a Minisztertanács rendelte el. 218 Egy évvel később - újabb GF határozat nyomán - a Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat jelentősen kibővült és átalakult 219 az Egyetemi Nyomda tankönyvkiadó részlege és a Pedagógus Szakszervezet „Kalász" elnevezésű könyvkiadója összevonása nyomán. A Tankönyvkiadó megszervezésével létrejöttek az egységes tankönyv bevezetésének, az iskolák jó és olcsó tankönyvekkel való ellátásának feltételei. Az új tankönyvek a fordulat éve után már a világnézeti tartalom tekintetében a szocialista nevelés célkitűzéseinek megfelelően készülhettek el. Lényegében tehát a fordulat éve, az iskolák államosítása, ezt követően az iskolahálózat rendezése, a pedagógus szaktanfolyamok és a pedagógiai főiskolák megnyitása, majd az állami tankönyvkiadás megszervezése együttesen tette lehetővé az általános iskola létrehozását, a szervezési jellegű kérdések gyors befejezését és nem sokkal később a szocialista nevelési célok érvényesítését. * Az eddig elmondottakat a következőképpen foglalhatjuk össze: A felszabadulás után, már a népi demokratikus forradalom kezdetétől fogva a párt harcot indított a művelődési monopólium felszámolásáért. A művelődési monopólium felszámolásának szervezeti feltétele a zsákutcás iskolarendszer megszüntetése volt. Kezdetben az egyházak iskolafenntartó jogát nem érintette az általános iskola létrehozása. Az új, egységes iskolarendszer megvalósítása elől azonban mégis elzárkóztak az egyházak. (Az egységes iskola megvalósításáért a párt sikerrel vitte harcba a dolgozókat és elszigetelte a katolikus klérus kultúrharcot erőltető akcióit.) Az iskolák államosítását a haladó erők követelték még a polgári fejlődés kezdetén hazánkban. A követelés célja az egységes, demokratikus iskolarendszer megteremtése, a dolgozó tömegek kulturális színvonalának emelése volt. A felszabadulás előtt a munkáspártok programjukba foglalták az iskolák államosításának kérdését. Az ellenforradalom 25 éves fennállása alatt az egyháznak egyeduralma volt az oktatásban is, ami a népoktatás korszerűtlenségét okozta, viszont biztosította az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Az általános iskola kiépítésének első tervei a felszabadulás után az állami, községi és egyházi iskolák együttműködésére épültek. E tervek azonban a felekezeti elkülönülés és féltékenység miatt, csekély számú kivételtől eltekintve, meghiúsultak. Az államosítás előtt az általános iskola csak papíron valósulhatott meg az egyházi irányítású iskolákban. Az államosítás tette lehetővé az általános iskola egységes szervezeti rendszerének a kiépítését. A fordulat évében került sor az államosításra. Ekkor vált időszerűvé a szervezeti
