Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

2. Vas vármegye: Általános iskolák száma: 200. Ezek közül az V., VI. osztályban 174 általános iskolában csak tanító, 24-ben tanítók, tanárok vegyesen, 2-ben pedig csak gimnáziumi tanári képesítéssel rendelkező tanárok tanítottak. 3. Zala vármegye: 286 általános iskolában csak tanító, 3-ban csak tanárok, 25-ben pedig tanítók, tanárok vegyesen tanítanak. e) Tekintettel arra, hogy a tanítás eredményeinek tárgyi és személyi feltételei adva voltak, mind a kötelező, mind a szabadon választható tárgyakban a legjobb eredményeket a polgári iskolákkal és a gimnáziumokkal kapcsolatban kialakult általános iskolákban érték el. Az általános iskolák tanulmányi eredményét nagymértékben hátráltatja a tankönyvhiány. Ennek hátrányos következménye a falusi népiskolákból kialakult általános iskoláknál még fokozottabb mértékben észlelhető. f) Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy városokban és nagyobb községekben az általános iskola tantervében közölt célkitűzések - az egyes helyeken tapasztalt nehézségektől eltekintve - szinte zökkenő nélkül elérhetők. Ezzel szemben azok az általános iskolák, amelyek a teljesen osztott népiskolák feltételeinek sem feleltek meg, az általános iskola tantervében előírt követelményeknek még kevésbé tudnak megfelelni. Ezeknek csak a címük, elnevezésük változott meg, a valóságban azonban megmaradtak annak, amik voltak: népiskoláknak. Ezért, szem előtt tartva az általános iskoláknak a magyar nép legszélesebb rétegérc kiható rendkívüli jelentőségét és a magyar közoktatás történetében szinte egyedülálló fontosságát, az új iskolatípus megkedveltetése, népszerűsítése és eredményeinek fokozása érdekében tisztelettel javaslom a következőket: 1. Addig is, amíg a tárgyi és személyi feltételek biztosíthatók lesznek, kívánatos volna, ha az általános iskola fokozatosan épülne ki. Ellenkező esetben a falusi és városi általános iskolák tanulmányi eredménye közötti színvonalkülönbség semmi körülmények között sem tüntethető el. 2. A tanulmányi eredmény egyik legfontosabb tényezője, a szakképzett nevelőtestület, önkéntes jelentkezés alapján végrehajtott áthelyezésekkel, az eddigi tapasztalatok szerint nem biztosítható. Erre még a soron kívüli előléptetések, vagy egyéb, esetleg kilátásba helyezendő kedvezmények sem ösztönzik a tanárokat. Ezért helyesnek tartanám, ha a kezdő tanárok működésüket a falusi általános iskoláknál kezdenék meg, csak az ott eltöltött évek után kerülnének be nagyobb városi vagy községi iskolába. A magyarországi egyetemek és a polgári iskolai tanárképző főiskolák előreláthatólag nem bocsátanak ki annyi tanárt, hogy a korszerű színvonalon mozgó szakrendszerű oktatást biztosítani tudják. Ezért önként kínálkozik az a megoldás, hogy a már kint működő általános iskolai tanítók átképzésével kell a szakembereket pótolni. Az elmúlt iskolai évben tervbe vett tanfolyamokra történt tömeges jelentkezések azt igazolják, hogy a tanítóság szívesen tanul tovább, hogy az általános iskolai tanításhoz szükséges magasabb képesítést megszerezhesse. A most kiadott 38 499/1947. sz. rendelet komoly és lelkiismeretes végrehajtása lehetővé teszi majd, hogy a városi általános iskolák sokszor felesleges létszámú nevelői kisebb állomáshelyekre nyerjenek beosztást.