Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

népoktatási kerületre az is, hogy csak 7 működő (és egy szünetelő: szórvány népiskola és nevelőintézet) állami népiskolája van, és ezek közül is csak kettőnek van kettőnél több tanerője, de ezek fejlődését erősen befolyásolta a kitelepítés. Sopron thj. város belterületén 1946. aug. előtt csak két állami polgári iskola volt. Ilyen adottságok mellett a 70 000/1946. VKM sz. „Útmutatás" szerint az általános iskolák szervezése - még a csaknem tisztán egyházi jelleget figyelmen kívül hagyva is - a tárgyi (tantermi) és személyi (tanerői) feltételek hiánya következtében az iskolák nagyobb részénél egyelőre elháríthatatlan jellegű akadályba ütközött. Egyes községek esetét vizsgálva pedig az tűnt ki, hogy az anyagilag igen gyenge iskolafenntartók (kis lélekszámú egyházközségek és politikai községek) a lelkesedéssel fogadott és igen óhajtott új iskolát minden jószándékuk ellenére - legalább egyelőre - nem tudják megvalósítani. Külön és tárgyilagosan meg kell még jegyeznem azt is, hogy a különféle egyházi jelleg sem kedvezett a szervezésnek, bár az egyházi hatóságok intézkedéseikkel támogatták a kooperálás lehetőségét, mégis a helyi viszonyok miatt csak kivételesen sikerült az együttműködést megvalósítani. Mindig a legfőbb kívánság maradt azonban az alsó osztályok külön-külön egyházi jellegének meghagyása s ezért az aránylag kevés tanerővel a még több tanerőt kívánó együttműködés nem jöhetett létre. II. Ezen általában kedvezőtlennek mondható adottságok mellett, az általános iskola előnyeit és fontosságát átérezve, lelkesedéssel és fáradhatatlanul közreműködő munkatársaim segítségével sikerült elérnem azt, hogy a soproni népoktatási kerületben az 1945/46. tanévben megnyílott húsz általános helyett már összesen 64 általános iskola szolgálja működésével a nép érdekeit. Jelleg és minőség szerint részletezve a 64 általános iskola a következőképpen oszlik meg: a) Állami: 9, ebből 7 önálló, melyek közül öt polgári iskolával kapcsolatos, egy pedig kooperál r. k. iskolával és egy külterületi. Kettő a kilenc közül 2-2 tanerős fiókiskola. Nem volt átszervezhető 3 egytanerős népiskola, egy pedig (az állami szórvány népiskola és nevelőintézet) szünetel s nem működik. b) A népoktatási kerület egyetlen községi jellegű népiskolája, a soproni „Erdei iskola" (épületének a Joint részére történt átengedése miatt) szintén nem működik. c) A róm. kat. általános iskolák száma 47, ebből 19 önálló, 11 együttműködő, 17 pedig fiókiskolaként működik. Nem volt beszervezhető: 21 egytanerős, 34 kéttanerős, 15 háromtanerős és 4 négytanerős. Részben zsúfoltságuk miatt, részben pedig azért, mert az anyaiskolák is tanerőhiánnyal küzdenek, s így a kívánt szoros kapcsolatot a nagyszámú kisebb iskolával nem vehették volna fel, a két- és háromtaneros iskolák még fiókiskolaként sem voltak beszervezhetők. A népiskolának megmaradt 4 négytaneró's r. k. iskola közül a kópházai és baboti zsúfoltsága, a csapodi (a háború alatt leégett) épület hiánya miatt, a büki r. k. pedig (a helybeli evang. iskolával való) kooperálás meghiúsulása folytán kénytelen egyelőre népiskolai jelleggel folytatni működését. d) Az evangélikus iskolák közül 8 nyújt lehetőséget tanulóinak az ált. iskolai tanulmányok elvégzésére, mégpedig 2 önálló, 2 együttműködő és 4 fiókiskola jel-