Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1947 I. AZ ISKOLAREFORM ÁLTALÁNOS ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI

fiúiskolából alakított állami általános iskolának, s megtartották maguknak az alsó tagozatú általános osztályokat. A róm. kat. iskola saját keretében alakult át önálló fiú- és leányiskolává, általános iskolává. Az állami polgári iskola bővült az evang., ref. és r. k. vallású beiratkozókból alakított alsó tagozattal és így alakult át állami önálló fiú és leány általános iskolává. Javaslatom szerint Körmenden 4 iskolaegységet kellene elismerni, éspedig: 1. ref. alsó tagozatú általános isk., 2. evang. alsó tagozatú ált. isk., 3. r. k. önálló fiú és leány ált. isk., 4. áll. ált. fiú- és leányisk. Minden iskolaegység egymástól független és külön igazgatás alatt működjék. Hasonló a helyzet Nádasdon. Itt egy egytaneros evang., egy kéttaneros áll., és egy háromtanerős r. k. népiskola működött. A r. k. és evang. iskolák megtartották az alsó tagozatot és a felső tagozatot pedig átadták az áll. ált. iskolának. Nádasdon 3 iskolaegységet kellene elismerni. Éspedig: 1. evang. alsó tagozatú általános isk., 2. r. k. alsó tagozatú ált. isk., 3. áll. önálló általános fiú- és leányiskolát. Itt is az egyes iskolaegységek egymástól függetlenek s külön igazgatás alatt állók legyenek. Tekintettel arra, hogy az r. k. alsó tagozatú ált. iskolában elég 2 tanerő, a harmadik feleslegessé váló tanerő osztassák át az állami általános iskolához. (Jelenleg is ott tanít.) Az átosztott r. k. tanerő neveztessék ki áll. tanítóvá, s a r. k. iskolában a 3. sorsz. állás szüntettessék meg. Az így megszűnő r. k. állás államsegélyét fel kellene használni más r. k. iskola fejlesztésére. Körülményesebb az iskolaegységek megállapítása a körzeti ált. iskoláknál. Amenynyiben ezek azonos jellegű iskolákból alakultak, úgy az iskolaegység megállapítása nem okozhat nehézséget. Pl. a bérbaltavári r. k. körz. ált. iskola a bérbaltavári, mikosszéplaki és nagytilaji r. k. népiskolákból alakult. Ezt a körzeti iskolát egy iskolaegységnek kellene minősíteni. Ebben az esetben eltűnne két volt népiskolai egység (Mikosszéplak és Nagytilaj), de az adatszolgáltatásnál mint egy iskolaegység különösen jelentené mind a három volt népiskola adatait, s nem lenne annyi zavar, mintha a 3 volt egység külön-külön jelentené az adatokat. Ilyenkor megtörténik, hogy az azonos adatokat mindegyik beleveszi a jelentésébe és így az egyes adatok háromszor is szerepelnek. Az egyházasrádóci körzeti általános iskola az egyházasrádóci ref. és r. k. népiskolákból és a rádóckölkedi ref. népiskolából alakult. Miután a rádóckölkedi és egyházasrádóci ref. iskolák megtartották az alsó tagozatot s csak a felsőt adták át a r. k. iskolában működő általános iskolának, véleményem szerint itt is három iskolaegységet kellene megállapítani. Éspedig: 1. a rádóckölkedi ref. alsó tagozatú ált. isk., 2. az egyházasrádóci ref. alsó tagozatú ált. isk., és 3. az egyházasrádóci r. k. és ref. és a rádóckölkedi ref. egyházak együttműködő körzeti ált. iskolaegységet. Véleményem szerint az együttműködő fiókiskolákat is egy iskolaegységgé kellene összevonni. Pl. a bárdosi és a bozzai r. k. népiskolák (l-l tanerős) együttműködve átalakultak fiókiskolává. Az alsó tagozat a bozzai, a felső tagozat pedig a bárdosi iskolában nyer oktatást. A bozzai alsó tagozat még megállhatna mint önálló iskolaegység, de a bárdosi felső tagozat a 70 000. VKM rend. szerint sem állhat fenn önma-