Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A központi felülvizsgálat során összesen 1034 tankönyv elbírálására került sor. Ebbó'l változatlanul engedélyeztek 158-at, kisebb-nagyobb változásokkal elfogadtak 228-at, jelentós átdolgozásra szorult 41 könyv, viszont teljesen ki kellett a használatból vonni 607 tankönyvet. A tankönyvek átdolgozása, új tankönyvek kiadása azonban nagyon vontatottan haladt. Az 1945/46. tanév során 446 tankönyv engedélyezésére került sor. Ezek közül új volt 27, változatlan utánnyomás 158, átdolgozott kiadás 261.

197 Az iskolák munkájának megindítása, a nevelés demokratikus szellemének biztosítása érdekében a haladó pedagógusok már 1945-ben egységes, demokratikus tankönyvek sürgős kiadását kérték. A hódmezővásárhelyi gimnázium igazgatójának az iskolaügy sürgős kérdéseire vonatkozó javaslatai között például azt olvashatjuk, hogy „. . . már most szükséges volna gondoskodni egységes tankönyvek kiadásáról". Azt javasolja, hogy az új tankönyvek kérdésében tapasztalt pedagógusoktól kérjenek véleményt, a vélemények összegezése és mérlegelése útján kijelölt szerkesztő bizottságok készítsék el az új tankönyveket, s lehetőleg már a tanév folyamán adják is ki azokat.

198 Az új tankönyvek elkészítését és megjelenését azonban nagyon sok tényező akadályozta. A tankönyvkiadással ebben az időben tőkés vállalatok foglalkoztak, így a tankönyvek megjelentetése az üzleti haszon függvénye volt. Emellett a papírhiány, az infláció is nehezítette az új tankönyvek gyors kiadását. A tankönyvek ára pedig igen magas volt. Az Országos Köznevelési Tanács 1945 őszén ez ügyben több átiratot küldött a minisztériumnak. Szeptember 14-én azt kérte a minisztériumtól, hogy engedélyezzék a tankönyvek 1944-es bolti árának hússzoros szorzószámát. Október 3-án harmincszoros, október 10-én pedig már negyvenszeres szorzószám engedélyezését kérték. A minisztérium a szorzószámokat engedélyezte, és a továbbiakra vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy a tankönyv ára az egyéb könyvek áránál mindenkor 20 százalékkal olcsóbb legyen.

199 A vidéki iskolákat sújtotta leginkább a tankönyvhiány. Az Abaúj-Torna megyei tanfelügyelő 1946. november 22-i jelentése szerint „a pedagógusok arról panaszkodnak, hogy egy-egy osztályban csak egy-két tankönyv van . . ., a módosabb szülők gyermekeinek tankönyvéből olvas az egész osztály".

200 A hódmezővásárhelyi főispán 1946 augusztusában kelt levele szerint a népiskolákban különösen nagy a tankönyvhiány, aminek oka az, hogy a kiselejtezett, fasiszta szellemű tankönyvek helyére nem kaptak az iskolák megfelelő tankönyveket.

201 Ercsi község iskolaszékének 1946. július 4-i jelentése szerint egy-egy osztályban itt is csak két-három tankönyv található.

202 A pécsi tankerületi főigazgató 1946. október 30-án kelt jelentése is arról számolt be, hogy a hozzá tartozó megyék számos népiskolájában gondot okoz a tankönyv- és tanszerhiány.

203 Nemcsak kevés volt a megjelent tankönyvek példányszáma, de gond volt az is, hogy a szegény sorsú munkás-paraszt gyermekeknek lehetőségük sem volt azok megvásárlására. A Borsod megyei tanfelügyelő például állami támogatást kért „munkásés bányászgyermekek" tankönyvekkel és iskolaszerekkel való ellátása érdekében.

204