Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A tankönyvkérdés Az általános iskola sikeres munkájának alapfeltétele volt, hogy legyenek megfelelő tankönyvek. Különösen a kezdeti időben ez nagy gond volt. A régi népiskolai és középiskolai tankönyvek túlnyomó részét még átmenetileg sem lehetett használni. Ellenforradalmi, soviniszta szellemben íródtak, a régi rendszer célkitűzéseinek megfelelően. A demokratikus népi szervek a felszabadulás után a megnyíló iskolák sikeres munkája, az oktatás tartalmának demokratizálása érdekében követelték a tankönyvek felülvizsgálatát, a fasiszta szellemű tananyag megtiltását, és öntevékenyen meg is kezdték a helyi bíráló bizottságok megalakítását. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1883/1945. sz. utasításában elrendelte, hogy minden iskolában alakítsák meg a tankönyvvizsgáló bizottságot. Ennek két tagját az iskola igazgatója jelölte ki, egy tagja a pedagógusok szakszervezetének küldötte volt. Az utasítás szerint a tankönyvekből el kellett távolítani az első világháború utáni korszakot ismertető anyagot. Az utasítás szükségesnek tartotta a marxizmusra, a Szovjetunióra, a szövetséges államokra és az országhatárokra vonatkozó tankönyvrészek gondos átvizsgálását, szükség esetén eltávolítását. Aláhúzta, hogy fontos a háborús pusztulás okainak „kellő megvilágítása", „a tömegek érdekeivel ellentétes intézkedések feltárása", az irredentizmus helyett az ország újjáépítésének hangsúlyozása. Az utasítás értelmében a tankönyvvizsgáló bizottság javaslata felett a tantestület határozott, és a határozat egy példányát a tankerületi főigazgatóhoz is meg kellett küldeni.

194 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium valamivel később a tankönyvek központi felülvizsgálatát is elrendelte. A 20 793/1945. VKM sz. rendelet kimondta, hogy az 1945/46. iskolai évtől a népiskolák, szakiskolák, középiskolák csak olyan tankönyveket használhatnak, amelyeket központilag felülvizsgáltak és amelyet a VKM engedélyezett. A rendelet szerint a VKM igazgatása alatt álló állami iskolák szempontjából a kiadó vállalatoknak kérelmezni kellett a tankönyvek újabb kiadásának engedélyezését, míg az egyházi iskolák tankönyveinek engedélyezését az egyházi tanügyi hatóságokra bízták. Az egyházak által felülvizsgált tankönyveket azonban engedélyezés előtt a VKM-nek is be kellett mutatni.

195 A tantestületekben ezeket a felülvizsgálatokat elvégezték. A vizsgálat során a tankönyvekből eltávolították a legszembetűnőbb soviniszta, fasiszta szellemű részeket. A győri tanfelügyelőség iratai szerint például a mosonmagyaróvári állami népiskolákban „a felülvizsgálatot elvégezték és a meg nem felelő részeket törölték, illetve eltávolították". A győri református népiskoláknál a kijelölt kéttagú bizottság és a szakszervezet küldötte jegyzékben tételesen is felsorolja a felülvizsgált tankönyvek soviniszta, irredenta, szovjetellenes részeit. A bizottság ugyanakkor szükségesnek tartotta a tankönyvek teljes átdolgozását is, mert véleményük szerint a történelemkönyvek például „csak az uralkodó osztályok történetét foglalják magukban".

190 Más jelentések viszont sokszor csak a felülvizsgált tankönyvek jegyzékét tartalmazták.