Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
látására is ki akarták képezni a hallgatókat. Az első év tapasztalatai alapján azonban világossá vált, hogy ez a célkitűzés nem reális, ezek után a főiskolákra kizárólag a felső tagozatos szaktanárok képzését bízták. A főiskolák által kibocsátott általános iskolai tanárok száma kezdetben még kevés volt, az első évben 127, a másodikban 348, a harmadik évben körülbelül 800 végzős hallgatót bocsátottak ki. A képzési időt az égető szaktanárhiány enyhítésére 1950-ben átmenetileg két évre csökkentették. A szaktárgyak oktatására fordítható időt növelték azzal, hogy az alsó tagozat tananyagát elhagyták. A főiskolák kizárólagos feladata az Elnöki Tanács 1951. évi XXI. sz. törvényerejű rendelete szerint is a tanárképzés lett. A képzési időt 1954-ben ismét három évre, majd az 1959/60. tanévtől négy évre emelték. Az általános iskolai hálózat kiépítésével egy időben létrehozott pedagógiai főiskolák azóta nevelőképzésünk szerves részévé váltak, kellő számban és magas színvonalon képzik az általános iskolák felső tagozatában tanító szaktanárokat. Az átmeneti évek sok nehézségének leküzdését segítette a pedagógusok lelkes, áldozatos munkája. A falusi-tanyasi és kisvárosi tanítók többsége vállalta - annak érdekében, hogy tanítványaik számára biztosítsák az általános iskolai tantervben előírt tudásszint elsajátítását -, hogy folyamatosan képezik magukat, tanfolyamokon vesznek részt, óráról órára készülnek, tanulnak. A kulturális forradalom lendülete az iskolák államosítása után nevelőink körében minden területen megmutatkozott. Jól példázzák ezt az 1949. év elején megszervezett „Nevelők munkaversenye" mozgalom eredményei. Ebben a versenyben 31000 nevelő vett részt. 8905 dolgozatot írtak pedagógiai kérdésekről, 4030-at „a marxi-lenini elmélet iskolai alkalmazásáról". 16 525 nevelő végzett korrepetáló munkát, a munkás-paraszt gyermekek továbbtanulása érdekében 20 360 szülői értekezletet és 586 525 családlátogatást szerveztek. Ezernégyszáz tanfolyamot tartottak analfabéták számára, felépítettek 1934 játszóteret, 2103 röplabdapályát, 1154 sportpályát stb. 102 Röviden érinteni kell azt is, hogyan alakult az alsó tagozatos nevelőképzés. Az államosítás előtt az alsó tagozatos nevelőket intézményesen az 5 éves középfokú tanítóképző intézetekben képezték. Ez a képzési rendszer biztosította az alsó tagozat nevelőszükségletét. Mint ismeretes, az ötéves tanítóképző intézeteket az államosítás után a VKM megszüntette - pedagógiai gimnáziumokká szervezte át, mivel a tanítóképzést is a felsőfokú oktatás színvonalára akarták emelni. A felsőfokú tanítóképzés egyébként helyes elgondolásainak azonban akkor nem voltak meg a gazdasági, tárgyi és személyi feltételei, így hamarosan újra visszaállították az ötéves középfokú tanítóképzést. 193 Összegezésként megállapíthatjuk, hogy az általános iskola szervezeti kereteinek kiépítésével egy időben - már a fordulat éve előtt is - jelentős erőfeszítéseket tettek a magasabb szintű alapfokú oktatás pedagógusszükségletének biztosítására. A kezdeményezések sokoldalúak voltak: átmeneti, gyors megoldásokat és több éves, intézményes, a felsőfokú képzés szintjére emelt, de az iskola gondjait csak évek múlva enyhítő nevelőképzés megkezdését is tartalmazták.
