Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

1947-ben 1000 hallgatót vettek fel. Budapesten, Szegeden, Keszthelyen és Debrecenben szervezték meg a szakosító tanfolyamokat.

186 A tanfolyamok hallatói négy szakcsoportban tanultak. Ezek közül: - az A szakcsoportban magyar-történelem, - a B szakcsoportban természetrajz, föld- és néprajz, az ember élete, - a C szakcsoportban természettan, mennyiségtan, - a D szakcsoportban magyar nyelv és irodalom és egy élő idegen nyelv (angol, francia, orosz) tanulására nyílt lehetőség. A fo tárgyak mellé még kiegészítő tárgyak felvétele is kötelező volt. Az A, B és C szakcsoportok hallgatói a testnevelés, az ének, a rajz, a gazdasági gyakorlatok, a műhelygyakorlatok és a kereskedelmi gyakorlatok közül - illetve a nők még a háztartási gyakorlatok kiegészítő tárgyat is - választhattak. A tanfolyam hallgatói az első évben alapvizsgát, a második évben képesítő vizsgát tettek. A szaktárgyakon kívül lélektanból, neveléstanból és társadalomtudományból is vizsgázniuk kellett.

187 A minisztériumi iratok szerint Budapesten már a rendelet megjelenése előtt is szerveztek ilyen tanfolyamokat, s ezek vizsgáit is a fenti rendelet alapján kellett lebonyolítani. A keszthelyi tanfolyam befejező részét a második évben Pécsett szervezték meg.

188 A tanítóság körében a tanfolyam kedvező fogadtatásra talált. Az esztergomi tanfelügyelő jelentése szerint „erős körükben a pedagógusok közötti régi válaszfal letörésének vágya, amit többek között valamely élő nyelv tanításával szeretnének elérni". „A tanítóság érzi a nívó emelkedését, ami az oktatás terén az ismeretek gyarapodásában, a nevelés terén pedig a jellem gazdagodásában mutatkozhat - kedvező feltételek mellett. . ."

189 Az általános iskolai szaktanítói képesítő vizsgák szabályzatát a VKM 1950. VI. 9-én adta közre a „Magyar Közlöny "-ben.

190 A rendeletben a vizsgák a fentebb ismertetett szaktárgyi csoportosításban és tantárgyak szerint szerepeltek. Kivétel volt a nyelvtagozat, ahol a nyugati nyelveket törölték. A szaktanítói tanfolyamot végzett pedagógusok számáról nincsenek összefoglaló adataink. A szaktárgyak oktatására ily módon felkészült pedagógusokkal azonban mindenképpen csökkent az általános iskola felső tagozatában mutatkozó krónikus tanárhiány. Az átmeneti megoldás mellett azonban szükség volt az általános iskolai tanárok intézményes képzésének a megszervezésére is.

191 A pedagógusképzés reformjának előkészítését az Országos Köznevelési Tanács már 1946-ban megkezdte. Többféle elképzelése volt a pedagógusképzésnek: egyrészt az egyetemi képzés keretében, másrészt önálló főiskolai keretben. Ezek közül széles körű vita után az önálló intézmények - a pedagógiai főiskolák megszervezésének gondolata került elfogadásra és megvalósításra. 1947-ben szervezték meg a Budapesti Pedagógiai Főiskolát, majd 1948-ban Pécsett, Szegeden és Debrecenben is megnyitották a főiskolákat. A főiskolán az eredeti elképzelések szerint 3 éves tanulmányi idő alatt az alsó tagozatos tanítói feladatokra és a tulajdonképpeni szaktanári feladatok el-