Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
a) a kötelező oktatás nyolc iskolaéven át tart, és abban az esztendőben kezdődik, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti. Az iskoláztatási kötelezettséget éppúgy a polgári évhez kell kötni, mint minden egyéb személyes kötelezettséget: így polgári évhez van kötve a honvédelmi kötelezettség is, a közmunka szolgálat stb. b) Az iskoláztatás tartama alatt a gyermeket nyilván kell tartani mind a beiratkozás, mind a rendes iskolába járás szempontjából. Eddig törzskönyvezve voltak az iskolaköteles tanulók. Ez a rendszer nem vált be, s ezért teljesen tanügyi síkra kell terelni a nyilvántartást, olyképp, hogy a közvetlen nyilvántartást az iskolák vezetik, a vármegyék pedig egységesen a tanfelügyelői hivatalban. c) Az iskoláztatás ingyenes, ezért az iskolafenntartó tartozik az iskolai költségvetés terhére tankönyvekről és tanszerekről is gondoskodni. Az ingyenesség nem állhat meg egyedül annál, hogy a tandíjat eltöröltük, hanem gondoskodni kell arról is, hogy a tankönyveket és az író-, egyéb tanszereket a tanuló ingyen kapja, éppúgy, ahogy a honvédelmi kötelezettséget teljesítő megkapja a katonai felszereléseket. Az ingyenesség mellett a beíratási díj tovább fenntartandó eddigi rendeltetéseivel együtt. Ami a 124 200/1946. III. sz. rendelettel felvetett kérdéseket illeti, arra vonatkozólag a IV. a. ügyosztály tisztelettel közli a következőket: A kötelező oktatás nyolc évéből négy esztendő az elemi ismeretek alapvetését adja, négy esztendő pedig a nemzeti művelődési anyag általános feldolgozását. A tanítás vagy osztály rendszer szerint, vagy a felsőbb tagozatban szakosítás szerint történik. Ez utóbbi esetben az 1-4. osztály elemi iskola, az 5-8. osztály középiskola. Az általános iskolai elnevezés nem tud közkedveltté válni. Mivel a mi iskolai rendszerünk általában 4-4 év szerint tagolódik, alsó tagozatra, középtagozatra és felső tagozatra, kívánatos lenne ezt a tagozódást névleg is kifejezni éspedig az alsó tagozatot, mivel az alapot adja, tehát a műveltség elemeit, elemi iskolának nevezni, a középső tagozatot az iskolarendszerben elfoglalt központi fekvésénél fogva középiskolának nevezni, ami megfelel az általános köztudatnak, már azért is, mert ebben szakosítás szerint történik a tanítás, míg a felső tagozat a gimnázium vagy kollégium nevet tartaná meg továbbra is. Minden olyan iskola, amelyben csak osztályrendszer szerint történik a tanítás, népiskola. A népiskola elnevezés mindenképpen fenntartandó, nemcsak azért, mert 1868 óta elfogadott megjelölés, hanem mert a népi demokráciának is megfelelően fejezi ki az oktatás helyét. Az elemi iskolában, a népiskolában és a középiskolában egységes tanterv szerint folyik a tanítás, tehát a bizonyítványok értéke is egyenlő. Tekintettel arra, hogy a kötelező iskolákat sohase lehet egységes tanítási rendszer szerinti iskolákká kifejleszteni, hanem mindig marad osztatlan vagy legalábbis részben osztott iskola 2-3 tanítóval, ahol a szakosítás meg nem valósítható, s hogy ebből
