Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

az iskolába járó tanulóra a továbbhaladás szempontjából hátrány ne származzék, a bizonyítványok értékét a kötelező' oktatást szolgáló iskolákban egyenlő' értékűvé kell tenni. Minden olyan iskola, melyben a tanulók létszáma a negyvenet meghaladja, két tanítós iskolává fejlesztendő. Ha egy községben két vagy több kis létszámú iskola működik - szükség esetén - jellegre való különbség nélkül kooperálni tartoznak. Minden iskolafejlesztésnél, tehát új állások szervezésénél elsősorban, a kooperálás kötelező. Amennyiben a szakosítás is kooperálással megoldható, a kooperálást el kell rendelni. Iskola csak olyan települési helyen szervezhető, ahol legalább harminc tanköteles van; ahol ennél kevesebb a tanulólétszám, ott az oktatás vagy tanfolyamszerűén vagy vándoriskola intézmény formájában oldandó meg. Szétszórt tanyákon a vándoriskola intézmény a leghelyesebb tanítási megoldási mód: a tanfolyamszerű megoldás a kistelepülési helyek iskolaformája. Önálló iskolaegységet alkot minden olyan iskola, amelyben a nyolc osztályon végig folyik a tanítás. Ahol körzeti (központi) helyen folyik a szakoktatás rendszere, ott az elemi iskolák a körzeti középiskolával alkotnak teljes egységet. Körzeti iskola létjogosultságát csak a község belterületén lehet indokolni, külterületeken vagy több község központilag kijelölt helyén nem (kivéve internátusi megoldást), mert a beiskolázásnak egyedül helyes elvi álláspontja csak az lehet, hogy az iskolákat kell a gyermekekhez kivinni és nem a gyermekeket az iskolához. Minden iskolaegység élén iskolavezető áll, akit szakosított iskoláknál a tantestület választ, népiskoláknál pedig a tanfelügyelő, illetve az egyházi hatóság bízza meg. A demokratikus követelmény, hogy népes tantestület élén az álljon, aki a tantestület bizalmát bírja, s ez a választás formájában nyilatkozhat meg legjobban. Két vagy három taneros iskolánál vezető megbízatás alapján lehet csak. Az iskolák közvetlen felettes tanügyi hatósága a VK miniszternek közvetlen alárendelt s jogvégzettséggel is rendelkező tanfelügyelő, a pedagógiai felügyeletet pedig a járási iskolafelügyelő végzi, aki a tanfelügyelői hivatal külső tagja. A tanfelügyelőket ki kell emelni a főigazgatók joghatósága alól, ezt indokolja nemcsak a racionális és gyors adminisztráció, hanem az iskolarendszerünkben történt nagy átalakulás. A járási iskolafelügyelet megvalósítása a tanítóság régi kívánsága, s amennyiben ez pedagógiai vonalon megoldja a felügyeleti kérdést, a tanfelügyeletet elsősorban közigazgatási hatósággá fejleszteni, illetve alakítani egyidőszerű kérdés a járási felügyelettel. Dr. Tesléry Károly miniszteri tanácsos Belső ügyviteli irat. — UMKL VKM 111. 1946—124 200. 1 Lásd a 117/C sz. dok. jegyzetét.