Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
7. tanügyi jogalkotásunk az általános iskolára vonatkozólag eddig közzétett jogszabályokban az iskolai rendszer tapasztalatokon alapuló kikristályosításának elvét követte, ha feleúton feladjuk ezt az iskolai rendszert fejló'désben alakító metódust, és visszatérünk a leghatározottabban iránymutató és korlátokat szabó jogszabályalkotáshoz és végrehajtáshoz, az általános iskola sorsának bizonytalanságát, kiépítésének rendszerét idézhetjük elő, illetve zavarhatjuk. A 37 000/1945. számú VKM rendeletet, de főként a 70000/1946. számú VKM rendeletet a demokratikusan nevelve parancsolás meg tanácsadás szelleme hatja át, nem látjuk és tarthatjuk helyesnek ennek a különféle érdekeknek és nézeteknek összeegyeztetését célzó, a zavarok lassú, de állhatatos leküzdését biztosító, a társadalom-lélektani és gazdasági helyzet alakulásával higgadtan lépést tartó jogszabályalkotási módnak két év után, az előirányzott négy iskolai év letelte előtt való feloldását [így]. Hozzászólásunk eddigi menete azt a javaslatot tartalmazza, hogy az általános iskola törvényének elkészítését, illetve közzétételét halasszuk társadalmi életünk és gazdasági helyzetünk megnyugvásának idejére, de legalábbis arra az idó're, amikorra az általános iskolának mind a nyolc osztálya kiépül. Az előbbi 7. pontban a T. III. ügyosztálytól, a 124 200/1946. számú iratának 1. pontjában felvetett elgondolására (az ált. iskola alapvető szervezeti, igazgatási és tantervi kívánalmainak törvényben való szabályozása) is véleményt nyilvánítottunk. Ügyosztályunk az általános iskola anyagi és szellemi életének, szervezésének és szervezetének egyes fontos részleteivel közvéleményünket a f. tanév első felének végén kívánja megismertetni (tájékoztató füzetben), a jövő év júniusában pedig új, a f. iskolai év tapasztalatait is hasznosító rendelet kiadásával tervezi az általános iskola fokozatos kiépülését biztosítani. Az általános iskola tanári (tanítói) státusának kérdése - kapcsolatban az okleveles tanítók magasabb kvalifikációjával, véleményünk szerint szervesen összefügg a T. III. ügyosztály iratának 5. pontjában elkülönített problémával, a nevelőképzés új rendjével. E még nyitott, égető kérdések megoldásának logikai sorrendjét a következőképp bátorkodunk megállapítani: 1. a nevelőképzés reformja; 2. a népiskolai tanítók továbbképzése általános iskolai tanárokká; 3. az általános iskolai tanári státus kialakítása. A népiskolai tanítók továbbképzését, általános iskolai tanári oklevélhez való juttatását az új nevelőképzésre vonatkozó jogszabálynak ismeretében szervezhetjük meg a legcélszerűbben, sot, magában a nevelőképzés reformjára vonatkozó törvényben kell biztosítanunk a működő népiskolai tanítóknak az általános iskolai tanári oklevélnek magánúton való megszerezhetését. Az általános iskolai tanári státus megalapítása hatékonyan hozzájárulhatna a tanárok, tanítók megnyugvásához. Ez az új iskolafaj az opportunista nevelőelemeknek új vadászterületnek tűnik, a gyenge tanároknak mentsvárként kínálkozik, a gimnáziumi szervezet irányítói pedig a tanári státus gyenge egyedeinek lecsapolására hajlandók igénybe venni. A nevelőképzés reformjával kapcsolatos véleményünket már a múltban részletesen kifejtettük, a népiskolai tanítók továbbképzésének lehetőségét pedig már ennek az évnek a nyarán biztosítani szerettük volna (a tanfolyamok azonban pénzügyi fedezet hiánya miatt elmaradtak).
