Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
iskolát, 98 tanítóképzőt és líceumot, 113 gimnáziumot. Ez az ország iskoláinak több mint a kétharmada volt. Körülbelül 18 000 pedagógus került állami státusba. 140 A törvény kibocsátásával az egyház és iskola elválasztásáért folyó küzdelem eredményesen befejeződött. Megnyílt a lehetőség a művelődési monopólium felszámolását biztosító, következetesen demokratikus iskolarendszer teljes kiépítésére. Népi demokratikus fejlődésünk sajátsága az, hogy a szervezeti keretek megteremtéséért folytatott harc megelőzte az egyház és állam kettéválasztását és jó előkészítője volt a kultúrforradalom világnézeti tartalma kibontakoztatásának. A forradalmi aktivitást kezdetben nem világnézeti kérdések táplálták, azonban a fordulat éve folytán a szervezeti forma következetes kiépítésével együtt már megnyílt az út a marxista világnézetű iskolai oktatás általánossá válása előtt. A népi demokratikus forradalom szocialista forradalomba való folyamatos átnövésének egyik hazai sajátossága az, hogy míg az államhatalmi, gazdasági pozíciók jelentős területeiről már a fordulat éve előtt sikerült kiűzni a kizsákmányoló osztályokat 147 , a művelődés területén a tömegek bevonásával megindult forradalmi harc döntő győzelmét a fordulat évében aratta. Az államosítással lehetővé váltak azok a szervezeti összevonások, amelyeket több év szívós próbálkozásai ellenére az egyházak szembenállása miatt nem lehetett megvalósítani, így az alapfokú oktatás intézményeinek száma 1948/49. tanévben jelentősen csökkent. Az általános iskolák száma e tanév végén 4770, a népiskolák száma pedig már csak 1403 volt. Amíg az összes iskolák közül az 1947/48-as tanévben 33,7% volt a népiskolák aránya, ez az arány az I948/49-es tanévben 22,7%-ra csökkent. 148 E tanévben az egy iskolára jutó tanulók és nevelők száma városon és falun egyaránt, átlagban 38 tanulóval és egy nevelővel növekedett. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a problémák egy csapásra megoldódtak. Népi demokratikus államunknak jelentős erőfeszítéseket kellett tennie az általános iskola korszerű hálózatának kiépítése érdekében a következő években is. Társadalmi mozgalom az általános iskolák segítésére az államosítás után Az államosítást követően még a tanév kezdete előtt jelentős tömegmozgalom indult országszerte az iskolák épületeinek rendbehozására, felszerelésének kijavítására és korszerűsítésére. A szakszervezetek, a Nemzeti Bizottságok és egyéb társadalmi szervek jelentős segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az iskolák új feltételek között, az eddiginél sokkal zavartalanabbul és eredményesebben kezdhessék meg tevékenységüket. A kibontakozott tömegmozgalom igazi népszavazás volt az iskolák államosítása mellett. E mozgalom méreteiről tanúskodnak a VKM-be érkezett tanfelügyelői jelentések is. Többek között a Csanád megyei tanfelügyelő azt jelenti, hogy a megyében rendbehoztak 13 állami iskolát, közel 134 000 forint értékű társadalmi munkával, ezen kívül 12 államosított iskolában több mint 30 000 forint értékű társadalmi mun-
