Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
kát végeztek. Az iskolák helyreállításában részt vett „az MDP, az MNDSZ, a szervezett munkásság, a szülői munkaközösség, a FÉKOSZ, az EPOSZ, a tantestületek stb." 149 Somogy megyében helyreállítottak 20 iskolát a társadalmi szervezetek. 150 A budapesti népoktatási kerületben 36 állami és 14 államosított iskolát hoztak rendbe a különböző társadalmi szervezetek. 151 A kecskeméti népoktatási kerületben 23 községben hozták rendbe az iskolákat. Első helyen említi a jelentés az MDP és a falujárók, különösen az Építőmunkás Szakszervezet munkáját. Ezen kívül 43 államosított iskola különböző mértékű helyreállítását említi. 152 Hajdú megyében a különböző társadalmi szervezetek társadalmi úton rendbehoztak 27 állami és 37 államosított iskolát. A tanfelügyelői jelentés több mint félmillió forintra becsüli az így elvégzett munka értékét. 153 Szolnok megyében az üzemi munkások és demokratikus szervezetek részt vettek 89 állami és 101 államosított iskola tatarozásában, rendbehozásában. 154 Veszprém megyében 193 iskola helyreállításában működtek közre a társadalmi szervek. Ezek közül 52-t a helyi demokratikus szervezetek, 86-ot a község lakossága, 10-et a budapesti munkások és üzemek, 23-at a megyei munkások és bányászok, 3-at a Szakmaközi Bizottság, 10-et a szülői munkaközösségek, 2-t a helybeli iparosok és szövetkezeti dolgozók állítottak helyre. Részt vettek az iskolák rendbehozásában a néphadsereg katonái, az úttörők is. (A jelentés szerint 7 iskola rendbehozását még az államosítás előtt az egyházközség végezte el. 155 ) Ezeken kívül még számos tankerületi jelentés beszámol hasonló tevékenységről. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy az államosítást a különböző társadalmi rétegek kedvezően fogadták, és az államosított iskolák tevékenységét már az induláskor nagyon hatékonyan támogatták. Az általános iskola oktatási célkitűzéseinek fejlődése 1945-1948 között Az általános iskola fejlődésének csak néhány lényeges vonását tudjuk bemutatni. A felszabadulás előtt a dolgozók számára fenntartott hatosztályos népiskola tananyaga csak bizonyos elemi ismereteket és gyakorlati készségeket nyújtott, emellett következetesen érvényesítette a valláserkölcsi és nacionalista nevelési célokat. Az 1932. évben kiadott Magyar Pedagógiai Lexikon a következőképpen fogalmazza meg a hatosztályos népiskola tananyagának kiválasztásánál érvényesített főbb szempontokat : a) az ismeretanyag szoros kapcsolata a nevelési célokkal; b) a közvetlen környezet szemlélete, s ezzel kapcsolatban a helyi vonatkozások és más konkrétumok előtérbe helyezése; c) az egyes tantárgyak keretében nyújtott ismeretek és készségek elsajátítása a gyakorlati élettel kapcsolatban történik; d) a. különböző tantárgyak anyaga egymással is kapcsolatban van; e) „a tanítandó anyagon végigvonul a nemzeti és valláserkölcsi jelleg". 156
