Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

Budapest, 1946. augusztus 3. !;•:»' ' " AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI ÜGYOSZTÁLY JELENTÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZATÁNAK MEGSZERVEZÉSÉRŐL A FELEKEZETI GIMNÁZIUMOKBAN 1 nii; ... •• • . ' í : ' ' • Ügyosztályunk az általános iskola szervezése, továbbfejlesztése során olyan kísérlettel találkozott, amelyet az általános iskola eredeti célkitűzéseivel, társadalmunk demokratikus átalakításának érdekeivel, valamint az ország súlyos gazdasági helyzetével összeegyeztethetőnek nem láthatunk. Ez a kísérlet a felekezeti hatóságoknak az a kezdeményezése, hogy a gimnázium keretében működő általános iskola alsó tagozatát is meg akarják szervezni, illetve az általános iskola alsó tagozatának fokozatos megszervezését az 1945/46. tanévben már meg is kezdték. A megszervezés szándékára például szolgál a zirci apát 70 142/1946. VKM szám alatt iktatott kérvénye, mely a IV./a., az Eln./c. és a IV./b. ügykörök között elvi vita kialakulását eredményezte. Kész tények elé állíttattunk a budapesti IX. ker. ref. egyházközség és a Baár Madas ref. leánynevelő intézet részéről, mert a Lónyay utcai ref. gimnáziumban s a Baár Madas ref. leánynevelő intézetben a f. tanév folyamán az általános iskola I-V. osztálya működött, a Lónyay utcai gimnázium általános iskolai tanítója részére az iskolafenntartó már államsegélyért folyamodik (1. a 68 006 és 71 954/1946. VKM számú ügyiratokat). Jelenleg mindhárom ügy a minisztériumi döntés állapotában van, a kollégiumi általános iskolai alsó tagozat létjogosultsága, illetve szükségtelen volta tekintetében tehát még módunkban van állást foglalni. E fontos iskolapolitikai, nemzetpolitikai és nemzetgazdasági vonatkozású kérdés a miniszter úr személyes döntését igényli, ezért ügyosztályunk - a kollégiumi (felekezeti) általános iskolai alsó tagozat megszervezésével kapcsolatos aggályainak feljegyzésével - a miniszter úr döntéséig - a konkrét kérelmek intézését függőben tartja. Ügyosztályunk aggályai: a) Az általános iskola a nemzeti műveltség fokozásának, viszonylagos kiegyenlítésének, a népi származású tehetségek szelektálásának, a társadalmi osztályellentétek fokozatos megszüntetésének, a társadalmi, demokratikus berendezés követelményei szerint való nevelésnek iskolája. A kollégiumi iskola benépesítésének várható módja minden valószínűség szerint nem egyeztethető össze az általános iskola nemzetpolitikai célkitűzéseivel, mert a protekcionizmus jegyében túlnyomórészt ugyanabból (legfeljebb 1-2) a társadalmi osztályból válogatja össze tanulóit. b) Növendékeit 6 éves koruktól elméleti, a gimnáziumi oktatási-nevelési rendszerét előkészítő nevelésben részesíti, nem számolván a növendékek jelentős részének más irányú adottságaival, hajlamaival.