Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

c) A bizalmatlanság légkörét teremti meg a helység szülőtársadalmában a népiskolai keretben szervezett általános iskola alsó tagozatával szemben is. Mint új (felekezeti) jelleggel szervezett iskola, komplikálja a helység iskolaügyének kialakult státus quo-ját, zavarja a nevelés egységét. Egyes demokratikus pártoknak a nevelés egységesítésére (államosítás) vonatkozó álláspontjába ütközik, tehát a pártok részéről iskolapolitikánknak újabb támadására ad alkalmat. d) A helység társadalmának anyagi teherviselését növeli, fokozza. Magában véve a helyi közületnek anyagi megterhelése is kihathat az államháztartás érdekeire. Ha pedig a felekezeti stb. kollégiumi iskolafenntartó fizetéskiegészítő államsegélyért, sőt még dologi államsegélyért is folyamodik (lásd: 68 006/1946. sz. a.), azzal a legnagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdő államháztartásunkat elkerülhető áldozathozatallal kívánja sújtani. e) Újabb tanítókat von el a már működő általános iskoláktól, illetve az új tanítói utánpótlásból (ha ugyanis a tanulók száma több iskola között oszlik meg, a több iskola kevesebb tanulói osztálylétszámmal, de több iskolai osztállyal működik). A nevelők egy részének ilyen módon való igénybevétele veszélyezteti a már működő népiskoláknak általános iskolákká való átszervezését.

1 Azok a felekezetek, amelyek a múltban 8 osztályos középiskolákat tartottak fenn, az általános iskola megjelenésével új helyzet elé kerültek. A gimnázium alsó tagozata helyén évről évre fokozatosan megnyitják az általános iskola V-VIII. osztályát. Ez természetes is, hiszen a megfelelő korú növendékek befogadására az összes feltételek (tankönyvek, személyzet stb.) megvannak. Olyan időben, amikor az állam az áltatános iskolák felső tagozatait csak a legnagyobb nehézségek között tudja megszervezni, ez ellen nemcsak hogy nem lehet kifogást emelni, hanem ellenkezőleg, el kell ismerni, hogy ezzel a felekezetek nagy űrt töltenek be. így azonban csonka általános iskolák jönnek létre. Önként kínálkozik tehát ennek a felemás helyzetnek megszüntetésére az a megoldás, hogy az ilyen felső tagozatok egészüljenek ki lefelé és így alakuljanak át teljes, nyolcosztályos általános iskolává. Kétségtelen, hogy ez a törekvés az általános iskolai gondolat sikerét jelenti. Ezáltal szűnik meg ugyanis a gimnáziumok mellett működő általános iskolák burkolt gimnázium jellege. Minthogy azonban ezen a ponton az általános iskolák és a gimnáziumok viszonyát érintő igen fontos elvi kérdések merülnek fel, a minisztérium a kérdést a maga egész szélességében kénytelen felvetni. • A jogi helyzet A IV. ügyosztály jogi szempontból igyekszik a kérdést megközelíteni. Jogi szempontból nem vitás, hogy az egyházak iskolafenntartási joga továbbra is fennáll. Az 1868. XXXVIII. tc. 11. §-a a népiskolák esetében - bizonyos színvonal stb. kikötése mellett - csupán az utólagos bejelentést köti ki. Ezen az alapon tehát kifogást emelni nem lehet. De nem lehet az egyházak törekvését kifogásolni a demokratikus alap-