Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

Az iskolák államosítása A munkáspártok egyesülése, a fordulat éve után a proletárdiktatúra létrejötte megteremtette az iskolák államosításának a feltételeit. A Magyar Dolgozók Pártjának egyesülési kongresszusa programnyilatkozatában tűzte napirendre a demokratikus nevelés egységes szellemének biztosítása érdekében „a tanügyigazgatás egységesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítását"'.

13a Az iskolák államosítása általában a társadalom polgári átalakulásának a feladata. Hazánkban a történelmi előzmények, a népi demokratikus fejlődés sajátosságai miatt erre a szocialista forradalom megvalósulásának időszakában, a proletárdiktatúra körülményei között került sor. A programnyilatkozat az államosítást az egyház hitoktatási jogának és a papnevelő iskolák egyházi jellegének csorbítása nélkül tervezte megoldani. Az államosítást nem egyoldalú elhatározással, hanem az egyházzal való kölcsönös megegyezés alapján, annak bizonyos igényeit méltányolva kívánta az állam megoldani.

140 Amíg a protestáns és más egyházakkal az iskolák államosítása kérdésében sikerült előzetesen megállapodni, a római katolikus egyház elzárkózott a tárgyalások elől. A katolikus püspöki kar, Mindszenty hercegprímás vezetésével, az iskolák államosításával szemben világnézeti ellentétek felszításával, a kiközösítés kilátásba helyezésével, a különböző egyházközségek hitbuzgalmi szervezeteinek mozgósításával, tiltakozó táviratok küldésének elrendelésével fejtett ki aktív politikai tevékenységet. Nem riadtak vissza az államosítással foglalkozó gyűlések részvevőinek megfélemlítésétől, sot, több helyen tettlegességre is sor került. A pócspetri rendőrgyilkosság szervezőinek példája jellemzően mutatta, hogy az egyházi iskolák védelmének ürügyén a letűnt világ képviselői a nép államával szembeszegültek. Az MDP programjának nyilvánosságra kerülése után egyre erőteljesebbé vált az iskolák államosításának a követelése. A dolgozó szülők a kulturális válaszfalak lebontását, a pedagógusok szellemi és anyagi felemelkedésüket, a diákok az akadálytalan továbbtanulás lehetőségét várták a változástól. Az államosítás támogatására politikai tömegmozgalom bontakozott ki. Az üzemek, községek, tantestületek, a különböző tömegszervezetek határozatokba foglalták és feliratban küldték meg az illetékes szerveknek az államosítás támogatását tartalmazó véleményüket. Orbán Sándor adatai szerint 1948. május 19-én 150 000 vasmunkás, a következő napon 60 000 textilmunkás követelte az iskolák államosítását. A vasutas és hajós szakszervezet 150 000 tagja nevében követelte az államosítást. Május 23-án a Hoffhergyár, a Radiátorgyár, az Esztergomi Szakmaközi Bizottság és a Gépjárművezetők Szakszervezete követelte az államosítást.

141 Az államosítás mellett foglaltak állást a kisvárosok, falvak nemzeti bizottságai is. Ezeken a helyeken különösen fontos volt a kiállás, mert a reakció itt a vallásoktatás megtiltásának rémhírével igyekezett hangulatot kelteni. A nemzeti bizottságok túlnyomó többsége az államosítás mellett szavazott^ A határozatokat a faluban működő más népi szervekkel, tömegszervezetekkel közös értekezleteken hozták meg. Ezekre a gyűlésekre meghívták a pedagógu-