Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI
kozásaiknak megfelelő különleges és ezért rájuk nézve eredményesebb nevelésben. A másik csoportba tartoznak azok a súlyosabb fogyatkozásban szenvedő gyermekek (pl. siketnémák, vakok, gyengeelméjűek stb.), akik számára a kellő gondozást nem lehet biztosítani sem a családi, sem a rendes iskolai közösségben. Mind az első, mind a második csoportba tartozó gyermekek köz- és egyéni érdekből megfelelő gyógypedagógiai nevelést igényelnek . . . 2 12. A szabadon választható tárgyak és gyakorlatok előfeltételeinek biztosítása. Az, általános iskola demokratikus arculatának és korszerű nevelői eljárásának kialakításában fontos szerep jut a szabadon választható tárgyaknak és gyakorlatoknak. Bevezetésük beláthatatlan fejlődési lehetőséget biztosító újítást jelent. Legelsősorban szakítást a múlt kötöttségével. A 10-14 éves gyermeknek alkalmat nyújt az általános iskola arra, hogy a kötelező tanulás mellett szabadon választhasson tetszés szerinti tárgyakat és gyakorlatokat. Aki hajlamot érez a nyelvek tanulása iránt és van nyelvkészsége, módjában van választani több idegen nyelv között. A gyakorlati hajlamú gyermekek viszont Örömmel választanak gazdasági gyakorlatokat, műhelygyakorlatokat, kereskedelmi gyakorlatokat, vagy a leányok háztartási gyakorlatokat és kézimunkát. Eddigi iskolarendszerünkben a tanulóknak csupán kis százaléka - a jobb módú szülők gyermekei - részesülhettek abban az előnyben, hogy külön órákon a kötelező iskolai tananyagon felül érdeklődésüknek megfelelő más tárgyakkal és gyakorlatokkal is foglalkozhassanak, pl. idegen nyelvvel, zenével stb. Az általános iskolai szabadon választható tárgyak és gyakorlatok intézményesen, az iskola óratervébe beillesztett órákon biztosítják valamennyi tanuló részére a külön tanulás lehetőségét. Ezen túlmenően a gyakorlati irányú szabadfoglalkozási tárgyak és gyakorlatok bevezetésével köznevelésünk szakít az eddigi iskolai nevelésre jellemző szellemi irányú foglalkoztatás túltengésével, gyakorlati életre nevel és megkedvelteti a gyakorlati életpályákat. De nemcsak közelebb viszi az iskolát az élethez, hanem gyakorlati és elméleti tárgyak egymás mellé helyezésével köznevelésünk kellő értékelésben részesíti mind a szellemi, mind a testi munkát jelentő foglalkozásokat s ezzel elősegíti a tanulók hajlamainak és képességeinek tudatosulását, vagyis megkönnyíti a pályaválasztást. A szabadon választható tárgyak és gyakorlatok bevezetése már ezen a fokon megnyitja bizonyos mértékű differenciálódás lehetőségét is. E foglalkozások azonban csak akkor válthatják valóra a hozzájuk fűzött reményeket, ha biztosítjuk a szükséges előfeltételeket. Az iskolafenntartók és a nevelői testületek maguk igyekezzenek megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a szabadon választható tárgyak és gyakorlatok tanítása elől elháruljanak az akadályok és minél eredményesebb legyen a munka az iskolai életnek ebben az ágában is. Ne az államtól várják a szükséges előfeltételek megteremtését, hanem önmaguk igyekezzenek azokat létrehozni. A helyi viszonyok, adódó alkalmak rugalmas kiaknázásával nagyon sok kérdés könnyebben és gyorsabban megoldható, mint a felülről jövő intézkedésekkel . . . 3
