Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

A szervezési, illetőleg továbbfejlesztési tervet a főigazgatók és tanfelügyelők az állami, községi, társulati és magániskolákra vonatkozólag a saját hatáskörükben önállóan hajtják végre. Ha a szervezés, illetőleg továbbfejlesztés a közvetlen rendelkezés alá tartozó iskolák mellett egyházi hatóság alatt álló iskolákat is érint, akkor a főigazgató és tanfelügyelő az illetékes egyházi hatósággal egyetértésben intézkedik. A tisztán egyházi hatóság alá tartozó iskolák kereteiből alakuló általános iskolák megszervezése vagy továbbfejlesztése ügyében az illetékes egyházi hatóságok a saját hatáskörükben intézkednek. A tanfelügyelők az „Útmutatás" 4-6. pontjában érintett népiskolák közül azokat, amelyek a tárgyi és személyi feltételek hiányában az 1946/47. iskolai évben még nem tudnak bekapcsolódni az általános iskolai rendszerbe, amelyek tehát továbbra is mint népiskolák működnek, tartoznak kimutatásba foglalni. E kimutatás címe: KIMUTATÁS azokról a népiskolákról, amelyek a tárgyi és személyi feltételek hiányában az 1946/47. iskolai évben még nem tudnak bekapcsolódni az általános iskola rendszerébe. A kimutatás rovatai: 1. Sorszám. 2. Az iskola székhelye. 3. A tantermek száma. 4. Az I-IV. osztály tanulóinak együttes száma. 5. Az V-VIII. osztály tanulóinak száma osztályonként. 6. A tanítók száma. 7. Miért nem kapcsolható be az iskola az általános iskola rendszerébe? 8. Jegyzet. Az iskolákat a kimutatásba jelleg szerinti csoportosításban kell felvenni, a következő sorrendben: 1. Állami népiskolák. 2. Községi népiskolák. 3. Társulati népiskolák. 4. Érdekeltségi népiskolák. 5. Magán népiskolák. 6. Róm. kat. népiskolák. 7. Ref. népiskolák. 8. Ev. népiskolák. 9. Unit. népiskolák. 10. Gör. kat. népiskolák. 11. Gör. kel. népiskolák. 12. Izr. népiskolák. A csoportokon belül az iskolákat a székhely ábécé rendjében kell felsorolni. A sorszámozásnak a csoportokon keresztül folytatólagosnak kell lennie. A kimutatást a tanfelügyelők három példányban tartoznak elkészíteni. Egy példányt a tankerületi főigazgatóhoz, egyet közvetlenül a M. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba kell szeptember hó végéig felterjeszteni. A harmadik példány a tanfelügyelői hivatalban marad. 9. Az iskolázási kötelezettség teljesítésében mutatkozó rendellenességek megszüntetése. Annak, hogy az általános iskola útján nyújtható szellemi javakhoz népünk minden gyermeke hozzá is juthasson, első és legfontosabb feltétele az iskolázási kötelezettség pontos teljesítése. Az 1945/46. iskolai év ebben a tekintetben elszomorító képet mutat. Az iskolai hatóságok jelentései és a minisztérium kiküldötteinek közvetlenül szerzett tapasztalatai alapján sajnálattal kell megállapítani, hogy az iskolai év folyamán sok helyen a tanulók nagy százaléka mulasztotta el minden elfogadható ok nélkül a tanítási órák rendszeres látogatását, veszélyeztetve ezzel egyrészt saját egyéni érdekeit, másrészt népünk szellemi, erkölcsi felemelkedését és megerősödését. Akadnak azonban a jelentések és tapasztalatok szerint olyan iskolák is, mégpedig nemcsak a kedvezőbb viszonyok közt működő városi, hanem a falusi és tanyai iskolák soraiban is, amelyekben a tanulók mulasztásai most sem haladják meg a normális