Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

tanító- és tanítónőképző intézeti növendékek gyakorlati kiképzésében is figyelembe kell venni. Más szóval: addig is, amíg a nevelőképzés korszerű reformjára sor kerülhet, tanító(no)képzo intézeteinknek azoknak a feladatoknak megismerésére és helyes megoldási módjára kell megtanítaniuk a leendő általános iskolai nevelőket, amely feladatok az általános iskolában az 1946/47. iskolai évtől kezdve már országszerte várnak a nevelőkre. Ezeket a feladatokat csak a maguk helyén, tehát az általános iskola keretében ismerhetik fel tisztán a növendékek, az iskola életének minden részletére kiterjedő rendszeres és közvetlen megfigyelés, s az ott adódó tennivalók gyakorlása útján. Ezen az úton juthatnak el az általános iskolai nevelési és tanítási eljárás legcélszerűbb és legkorszerűbb módjának alapos megtanulásához és alkalmazni tudásához is. A tanító- és tanítónőképző intézetekkel kapcsolatos gyakorló népiskoláknak ezért az 1946/47. iskolai évtől kezdve át kell alakulniok általános iskolákká. Ez az átalakulás, illetőleg az általános iskola kifejlesztése a gyakorló népiskolából azon fordul meg, hogy áll-e rendelkezésre megfelelő számú tanterem, és van-e annyi és olyan képesítésű nevelő, amennyire és amilyenre okvetlenül szükség van. A leendő tanulók gyakorlati kiképzését szolgáló általános iskola megszervezése terén tehát több esettel kell számolnunk. a) Olyan esetben, amikor a gyakorlóiskola céljaira öt tanterem biztosítható, az egyik tanteremben az általános iskolai I-II., a másikban a III-IV. osztály helyezhető el összevontan, egy-egy tanító vezetésével. A harmadik és negyedik tantermet kaphatja külön-külön az általános iskolai V. és VI. osztály, míg az átmenetileg még működő népiskola VII-VIII. osztály egymással összevonva az ötödik tanteremben foglalhatna helyet, egy tanító vezetése alatt. Ahhoz, hogy az önállóan működő általános iskolai V. és VI. osztályban a szakrendszerű tanítás bevezethető legyen, az általános iskolai összevont I—II. és III-IV. osztály, valamint a népiskolai VII-VIU. osztály részére együttesen szükséges három tanítón kívül még legalább három nevelőre lesz szükség. Nem valószínű, hogy bármelyik tanító- vagy tanítónőképző intézet hat nevelőt tudna a mai viszonyok közt csak gyakorlóiskolai szolgálatra beállítani. A kérdés tehát úgy lenne megoldható, hogy a gyakorlóiskolai tanítók és a képzőintézetek tanárai megosztanák maguk közt az általános iskolai V. és VI. osztály nevelési és tanítási feladatait a szakrendszerű tanítás biztosítása érdekében. b) Abban az esetben, ha négy tanterem bocsátható a gyakorlóiskola használatára, akkor az általános iskolai alsó tagozatot az előző pontban vázolt módon kell megszervezni. A harmadik és negyedik tanterem fogadná be az általános iskolai V. és VI. osztályt. A népiskolai VII-VIU. osztály ez esetben szüneteltethető lenne. Ebben az esetben a gyakorlóiskolai nevelési és tanítási feladatok megfelelő ellátására legalább öt nevelőre lenne szükség. Ha a körülmények lehetővé teszik és megkövetelik ebben az esetben is a gyakorlóiskolai tanítók és képzőintézeti tanárok együttműködését, célszerű akkor a lehető mértékig bevonni a képzőintézeti tanárokat a gyakorlóiskola munkájába. c) Azok a képzőintézetek, amelyek csak három tantermet tudnak a gyakorlóiskola rendelkezésére bocsátani, a következőképpen szervezhetik át a gyakorló népiskolát