Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

takarít, erőt, bizakodást, reményt sugároz. Az élet mindennapi eseményei, kicsinyeskedései, zavaros habjai fölött viszi a fáklyát, a „hősök" lelkét. A tanító túlterhelése vitathatatlan. A szakosításnál 3 probléma merült fel: a) szakosítás megvalósítása azoknál az ált. isk.-nál, amelyeknél a VI-VIII. o-ban tanító vagy tanterem hiányában a szakosítás nem vihető keresztül, b) amelyeknél a VI-VIII. osztályokban a szakosítás megvalósítható és c) a koedukációs tanításnál a szabadfoglalkozások differenciálódása. Az első esetben az ált. isk. V. osztályának szakosítása csak a népiskola alsó tagozatán tanító nevelők bevonásával volt lehetséges. Ez nézeteltérésekre ad és adhat okot. Az órarend összeállításának szakszerű követelményeit háttérbe szorítja különösen ma, de egyébként is a kevés számú tanterem, a megvalósítás elé elháríthatatlan akadályt gördít. A második esetben is csak akkor oldható meg, ha a szakosítandó osztályok számánál legalább egy tanerővel több áll rendelkezésre, de még így is például három szakosítandó osztálynál négy tanerő esetében l-l tanítóra 24, 26, 23, 22 heti óra jut 3, 5, 7, 5 tantárgy tanítására. Ez a mai helyzet. Mindenesetre ezt a tényt figyelembe kell venni az ált. isk. további osztályainak kiépítésénél és az egyes rokontárgyak logikus csoportosítását, az óraszámok arányos elosztását a nevelő szempontjából is mérlegelni kell. Ha e két esetet még komplikálják, a koedukációs iskoláknál a háztartási gyakorlatok és női kézimunka, a szakosítás eredményesen nem vihető keresztül tanteremelégtelenség miatt, vagy csak 1/2-1/2 órás beosztásban csendesfoglalkozással. Következés ebből: a szakosítás gyakorlati megoldására több tanterem és több nevelő kell, a nevelők tehermentesítése, az eredmény, a nívó emelkedése érdekében. Részben a rendelet sarkalatos hibájának következménye - mert nem közli az általános isk. V-VIII. o.-nak anyagát, tantervét - a helyi tanmenetek összeállításában megnyilatkozó bizonytalanság, rendszertelenség, felépítésükben pedig a logikai, lélektani és módszertani botlások. E tekintetben a múltban is így volt. Tényként kell elfogadnunk, hogy a nevelőknek csak csekély száma képes összeállítani a logika, lélektan törvényeinek, követelményeinek, a metodika szabályainak megfelelően valamely tantárgy anyagát. Különösen ma, amikor semmilyen tankönyv, segédmunka nem áll rendelkezésére - nem említve a sikeres kivitelhez szükséges különféle szakmunkákban való válogatás lehetőségét. A koncentráció megteremtésére sem képes minden nevelő, sokszor még tantestület sem, az ahhoz szükséges széles körű tárgyi tudás, koncentráló képesség hiánya és saját tárgya fontosságának elfogult előtérbe helyezése miatt. Csak a fenti követelményeknek megfelelően összeállított részletes tanterv, illetőleg tanmenet keretében lehet helye a nevelőegyéniség megnyilatkozásának. A tanterv nyújtsa a minimumot, számolva a ma adottságával. Szükséges a tankönyvek, tanítási segédeszközök (felszerelés, bútorzat, tanítói és ifjúsági könyvtárak) mielőbbi biztosítása.