Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1946 I. AZ ISKOLAREFORM KÉRDÉSEI

A nevelők továbbképzése a kedvező eredmény kialakulásának további feltétele, Megfelelő szaktárgycsoportok létesítésével a fő súly a nevelő által nyújtandó anyag elsajátítására, módszertani feldolgozására helyeződjék, de ezen felül minden csoporthoz kapcsolódjék pedagógiai, logikai és lélektani anyag. A tanfolyam anyagának rögzítését, a tanfolyam eredményességét nagyban szolgálná a tanfolyam anyagát felölelő jegyzetek előzetes kiadása, és az azt befejező írásbeli és szóbeli vizsga, a tárgyi tudásban és módszertani feldolgozásban elért eredmény megállapítására. A népiskolai tanító ismeretnyújtási módszere más, mint a középfokú vagy középiskolai tanáré. Altalános, magasabb fokú műveltségadás a cél. Ez pedig az ismeretek szerves, élő egységét jelenti. Mivel elmélyedtebben kell az egyes szaktárgyakat tanítania, figyelemmel kell lennie az egyes témák feldolgozásánál a lényegesre és járulékosra. De figyelemmel kell lennie arra, hogy az ált. isk. V. osztályánál van a határa és az átmenet bökkenője a szemléleti úton való ismeretszerzésnek (népiskolai ismeretnyújtási mód) és a gondolkodó, okosodó, önálló ismeretszerzésnek. A bővebb ismeretanyag nyújtásán, a gyakorlati munkáltatás nevelő, jellemképző hatásán kívül ez az egyik legnagyobb különbség, és egyben legnagyobb előny is a népiskola és ált. isk. között. A kedvező nevelő hatás érdekében szükséges - hogy az a bensőséges kapcsolat, ami a népiskola osztálytanítóját és osztályát összekötötte, a szakosítással túlságos széles szakadékká ne váljon - a szakosítást gyakorlatban úgy alkalmazni, hogy a nevelőt kötelező óraszám fele egy osztály, a saját osztály, nevelésére, oktatására fordíttassák. Szükséges az is, hogy az egy osztályban tanítók ne csak az egész iskola külső és belső rendjébe kapcsolódva e célból magatartásukat meghatározzák, hanem gyakori értekezésekkel az egyes nevelői célok elérésének egyöntetű megvalósításáról döntsenek, azok folyamatbanlétéről egymást tájékoztassák. ///. Az elért eredmény Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy a legmostohább körülmények között, a legrosszabb lelki előfeltételekkel megindult úttörő munka csak tapogatódzó és a lehetőség igen szűk határai között mozgó lehetett. Az eredményt objektíve megítélni úgy az ismeretnyújtás, mint a nevelés terén, a mindkét térre oly vészesen intenzív külső körülmények és hatások sokasága miatt nem lehet. Megállapítható, hogy a nyújtott ismeretanyag nem túlméretezett és nem haladja meg a tanulók értelmi fokát (népünk veleszületett értelmessége). Az utóbbi megállapításnak alapja a latin nyelv és a német nyelv tanulási eredményében van. Egyes tantárgyakban túllépi az átlagos középiskolai nívót (tanítási módszer és tanító egyéniségének eredménye). Általában az általános műveltség emelése szempontjából kedvező eredményt ért el, bár 99%-ban tankönyv és tanítási segédeszkö-