Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
kus alapokra helyezése nem találja készületlenül a református egyházat, mert annak kollégiumaiban az önkormányzati demokratikus szervezetek már évszázadok óta kialakultak. A tanulók többsége szegény volt, és munkával vagy gyűjtéssel tartották fenn magukat, a tandíj kevés volt, és aki jól tanult az meg kevesebbet fizetett. A cikk szerzője azonban a konkrét, adott reform ügyében nem nyilatkozott. 103 A protestáns egyházak vezetői az együttműködés gondolatától sem zárkóztak el egységesen. Vannak arra is példák, hogy az egyházak közötti együttműködést egyes püspökeik próbálták elősegíteni. A tiszántúli református egyházkerület püspöke, Révész Imre 1947 februárjában körlevelet bocsátott ki, amelyben ismertette a balatonkenesei római katolikus és református egyházi iskolák együttműködéses általános iskolájának megalakításáról felvett jegyzőkönyvet. Itt az alsó tagozat megmaradt a különböző egyházak külön irányítása alatt, de a felső tagozatban (V-VIIL osztály) közösen irányítottak. Aláhúzza, hogy „a két egyházközség egyöntetűen súrlódásmentesen tett eleget a kultuszminiszter kívánságának", és hogy az iskola megszervezése a megértés alapján jött létre. Értékes útbaigazításnak tartja azt a jogok és kötelességek megosztására, s a példa követésére szólítja fel a helyi vezetőket. A közlemény arról tanúskodik, hogy a jegyzőkönyvet előbb már a dunántúli református egyházkerületben is terjesztették. 104 A katolikus iskolák helyi vezetői részéről is volt hajlandóság az általános iskola megszervezésében való együttműködésre. Sopronban például az általános iskola körzetesítése idején az illetékes katolikus egyházi hivatal körlevélben szólította fel a katolikus szülőket, hogy a közelebb eső községi általános iskolákba is írassák be gyermekeiket. Az együttműködés azonban később a felettes tanügyi hatóságok rendelkezése folytán az ilyen esetekben is megszakadt. 105 A felekezeti különállás - az általános iskolai hálózat kiépítésének legfőbb akadálya A különböző egyházi' vezetők az együttműködés lehetőségeit - mint láttuk különböző módon ítélték meg. Ez eleve megakadályozta azt, hogy az együttműködés általános lehessen és az egyházi irányítással működő iskolákban akadálytalanul kibontakozzék az oktatás színvonalát növelő kooperáció. Ennek nehézségeit jól mutatják a VKM-be érkezett tanfelügyelői jelentések. A Sopron megyei tanfelügyelő 1946. július 13-i jelentésében beszámolt arról, hogy az egész megyében mindössze három jegyzőkönyv készült a kooperálás ügyében. Ezek közül a petőházi és felsőendrédi római katolikus népiskolák között nem jött létre együttműködés, mert a két község között nehezen járható, közel három kilométernyi földút volt. A peresztegi és sopronszécsényi római katolikus népiskolák együttműködése könnyen megoldódott, mert a két iskola egymástól csak 1,4 kilométerre volt. Az edvei római katolikus és evangélikus népiskolák elkezdett együttműködését azonban egyedülállónak tartja. Az együttműködés során a két osztatlan nyolcosztályos népiskola helyett 1-4, illetve 5-8 osztálycsoportokban megosztva folyt a tanítás, amivel több és jobb