Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

kus alapokra helyezése nem találja készületlenül a református egyházat, mert annak kollégiumaiban az önkormányzati demokratikus szervezetek már évszázadok óta kiala­kultak. A tanulók többsége szegény volt, és munkával vagy gyűjtéssel tartották fenn magukat, a tandíj kevés volt, és aki jól tanult az meg kevesebbet fizetett. A cikk szer­zője azonban a konkrét, adott reform ügyében nem nyilatkozott. 103 A protestáns egyházak vezetői az együttműködés gondolatától sem zárkóztak el egységesen. Vannak arra is példák, hogy az egyházak közötti együttműködést egyes püspökeik próbálták elősegíteni. A tiszántúli református egyházkerület püspöke, Révész Imre 1947 februárjában körlevelet bocsátott ki, amelyben ismertette a balaton­kenesei római katolikus és református egyházi iskolák együttműködéses általános iskolájának megalakításáról felvett jegyzőkönyvet. Itt az alsó tagozat megmaradt a különböző egyházak külön irányítása alatt, de a felső tagozatban (V-VIIL osz­tály) közösen irányítottak. Aláhúzza, hogy „a két egyházközség egyöntetűen súr­lódásmentesen tett eleget a kultuszminiszter kívánságának", és hogy az iskola meg­szervezése a megértés alapján jött létre. Értékes útbaigazításnak tartja azt a jogok és kötelességek megosztására, s a példa követésére szólítja fel a helyi vezetőket. A közlemény arról tanúskodik, hogy a jegyzőkönyvet előbb már a dunántúli refor­mátus egyházkerületben is terjesztették. 104 A katolikus iskolák helyi vezetői részéről is volt hajlandóság az általános iskola megszervezésében való együttműködésre. Sopronban például az általános iskola kör­zetesítése idején az illetékes katolikus egyházi hivatal körlevélben szólította fel a katolikus szülőket, hogy a közelebb eső községi általános iskolákba is írassák be gyermekeiket. Az együttműködés azonban később a felettes tanügyi hatóságok ren­delkezése folytán az ilyen esetekben is megszakadt. 105 A felekezeti különállás - az általános iskolai hálózat kiépítésének legfőbb akadálya A különböző egyházi' vezetők az együttműködés lehetőségeit - mint láttuk ­különböző módon ítélték meg. Ez eleve megakadályozta azt, hogy az együttműködés általános lehessen és az egyházi irányítással működő iskolákban akadálytalanul ki­bontakozzék az oktatás színvonalát növelő kooperáció. Ennek nehézségeit jól mutat­ják a VKM-be érkezett tanfelügyelői jelentések. A Sopron megyei tanfelügyelő 1946. július 13-i jelentésében beszámolt arról, hogy az egész megyében mindössze három jegyzőkönyv készült a kooperálás ügyében. Ezek közül a petőházi és felső­endrédi római katolikus népiskolák között nem jött létre együttműködés, mert a két község között nehezen járható, közel három kilométernyi földút volt. A peresz­tegi és sopronszécsényi római katolikus népiskolák együttműködése könnyen meg­oldódott, mert a két iskola egymástól csak 1,4 kilométerre volt. Az edvei római katolikus és evangélikus népiskolák elkezdett együttműködését azonban egyedülálló­nak tartja. Az együttműködés során a két osztatlan nyolcosztályos népiskola helyett 1-4, illetve 5-8 osztálycsoportokban megosztva folyt a tanítás, amivel több és jobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom