Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

1-én megkezdődött a tanítás. A Horváth-majorban tüdőbeteg-iskolaszanatóriumot szervezett a járási tisztiorvossal együtt, az iskolák mellé gyümölcsöst telepített, szorgalmazza a belterületi állami általános iskola külön fiú- és leánytagozatának létrehozásához szükséges feltételek megteremtését ..."„... Olyan munkateljesítményt nyújtott, amely egy embernek a munkaidejét akkor is igénybe venné, ha nem tanítana."

77 Ugyancsak dicséretre javasolja a szegedi tankerületi főigazgató Tóth László polgári iskolai tanárt, aki az általános iskola megszervezésében és az iskola színvonalának emelésében eredményesen működött, továbbá Pusztaszeri Miklóst, Szeged város egyik tanyai tanítóját, aki tanteremnek alkalmas helyiség bérbevételével tette lehetővé az általános iskola megindítását. Vörös Pál csányteleki általános iskolai igazgató „állandóan szorgalmazta az általános iskola szervezését, és ahhoz anyagi segítséget harcolt ki".

78 Az esztergomi tanfelügyelő jelentése szerint a népiskolai tanítók hivatásszeretetét igazolja az, „. . . hogy bár a rendelet a polgári iskolai rendtartást írja elő az általános iskola számára, a népiskolai tanítók mégis vállalják sok esetben a 30, felekezeti iskoláknál a 32 órai tanítást is, pedig . . . szinte legyőzhetetlen akadályok tornyosulnak eléjük . . ."

79 A Vas megyei tanfelügyelő jelenti, hogy „. . . Magyarbakta községben Vermes György önálló általános iskolát szervezett, minden hivatalos segítség nélkül két tantermet berendezett, a harmadikat ingyenesen biztosította, önerejéből műhelyt szerelt fel és ellátta a szükséges berendezéssel."

80 A Zala megyei tanfelügyelő beszámolója szerint Nóvák Frigyes nagykanizsai körzeti iskolafelügyelő, a sümegi állami általános iskola igazgatója, Sümegen tanulóotthont szervezett, s ezzel 45 falusi gyerek általános iskolai tanulmányainak végzését tette lehetővé. Zalagsán Sebestyén Ferenc pedagógus négy kis falu részére szervezte meg az általános iskolát.

81 Bertalan Imre Bakócán két egytanítós, osztatlan iskolából kooperációval általános iskolát szervezett, rávette a községet, hogy fizessen 20%-os helyi hozzájárulást az egyik pedagógusnak, bevont óraadónak egy okleveles tanítónőt és egy, az oklevél megszerzésére készülő lelkészt, akivel együtt a négy környező községben szervező körútra indult és azok egy-, kéttanerős iskoláit a bakócai iskolához fiókiskolának szervezte be.

82 A pécsi tankerületi főigazgató jelentése szerint „Baranya megyében a helyi kezdeményezések eredményeként 12 egytaneros iskola az érdekelt tanerők jelentős munkatöbblet vállalása mellett bekapcsolódott az általános iskolai fiókhálózatba. . ."

83 A Sopron megyei tanfelügyelő jelentése szerint „a letagadhatatlan nehézségek ellenére a kezdetet biztatónak tartom. A tanítói kar nagyobb része átérzi az ügy nagy jelentőségét és sokhelyütt a helyi Nemzeti Bizottságok is örvendetes megértéssel tették a kérdést magukévá és foglaltak állást az általános iskola mellett."

84 A nemzet névtelen napszámosai a kultúrforradalom önkéntes katonái lettek, s áldozatos munkájuk a magyar iskolatörténet egyik legszebb fejezetét alkotja. Az iskolák továbbfejlesztésének ügyét a helyi pártszervezetek, Nemzeti Bizottságok is támogatták, annak előmozdításához konkrét segítséget adtak. Bihar megye főispánja 1946. február 13-án jelenti a VKM-nek, hogy Biharnagybajomban „demokra-