Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

csak a köntösnek, hanem belül is mindennek meg kell változnia, újjá kell születnie. Ezt pedig csak a neveléssel érhetjük el. Éppen ezért itt nagy szerepe lesz az iskolának, a nevelői karnak. Ezt érezve, türelmetlenül vártuk a demokratikus szellemben készült új tantervet. Késését azzal magyaráztuk, hogy minden alapos munka elvégzéséhez idő szükséges. Nem sajnáltuk tehát az időt, talán még egy évig is vártunk volna rá, hogy az új tanterv csakugyan jó, tökéletes legyen. Mégis elhamarkodva érkezett meg, éppen a tanév megnyitására, és így gyorsan át kellett tanulmányoznunk az új tantervről szóló rendeletet, hogy idejében megfelelően intézkedhessünk. Talán nem vagyok nagyképű, ha azt állítom, hogy nem ilyennek képzeltük el. A rendelet nem elég körültekintő, sőt hiányosnak mondható. Én nem akarom a tantervet teljes egészében ismertetni, az fölösleges is, mert azt minden kartársam már ismeri. Az új tantervet a néptanító szemüvegén át vizsgálva, legyen szabad szerény észrevételemet közölni. A tanterv jó oldalait nem emelem ki, az úgyis önmagát dicséri. Hogy hiányosnak mondtam, merem állítani, ez azért van, mert most is, mint a múltban, a vidéki szakszervezetek nem szólhattak a készülő tantervhez. Az igaz, hogy a tervezet megjelenése előtt elküldték a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetéhez is véleményezés végett, de ez ma már nem elég, minden vidéki szakszervezetnek kellett volna ismernie a tervezetet, mielőtt azt elrendelték. Most is elmondhatjuk: „Rólunk döntöttek, de nélkülünk." Az új iskola az „általános iskola" nevet kapta. Mit jelent ez? Azt, hogy ez az iskola mindenkié és mindenkire kötelező, és hogy a szellemi javak elosztásában is csak az általánosság, az egyenlőség mértéke érvényesülhet. Ezzel szemben mi a valóság? Először is nem oldható meg általánosságban, csak ott, ahol a tanulók létszáma a 40-et meghaladja, vagy mint itt is, Orosházán, tehát nagyobb községekben és városokban van, illetve kellene lennie, hogy a kisebb iskolák kiegészítik egymást, vagy beolvadnak valamelyik nagyobb, több létszámmal bíró iskolába. Lehet és hiszem is, hogy, később a kisebb falusi és tanyai 10-14 éves tanulóknak is lehetővé teszik a tanyaközpontokban és nagyobb községekben internátusok építésével az általános iskola V-VIII. osztályának az elvégzését. Ez most természetesen az anyagiak hiánya miatt még lehetetlen. Itt meg kell jegyeznem, hogy nagyobb községekben, ahol törpe iskolák vannak, vagyis ahol 40-nél kevesebb az V. osztályos tanulók létszáma és a tanerők is kevesebben vannak, az általános iskola nem nyílhatik meg, mert az általános iskola V. osztálya nem vonható össze a népiskola VI., sőt VII. és VIII. osztályával, továbbá itt nem lehet félórás a tanítás, és kevés tanerővel bíró iskolában a szakrendszer sem valósítható meg. Mivel nagyobb községekben lehetséges, hogy az általános iskola V. osztályába járhasson a gyermek, ezeknek a kisebb iskolák V. osztályos tanulóinak valamelyik nagyobb iskola keretében felállított általános iskola V. osztályába kell járnia, mert az új tanterv csak így tudja megvalósítani azt a célját, hogy a nép általános műveltségének színvonalát emelje. Másodszor, a szellemi javak elosztása sem általános, illetve egyenlő, mert a szabad-