Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

1945 IV. A MŰVELŐDÉSI MONOPÓLIUM FELSZÁMOLÁSÁNAK, AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI

foglalkozások keretében az idegen nyelvek tanítása csak ott valósítható meg, ahol erre képesített tanerő áll az iskola rendelkezésére. Tehát az én népiskolámban vagy olyan községben, ahol polgári iskola vagy gimnázium nincs, az általános iskola V-VIII. osztályos tanulóinak nem áll módjában idegen nyelveket tanulni. Amint látjuk, már az egy községben működő általános iskolák sem általánosak, illetve egyenloek. Szerintem leghelyesebb lett volna az általános iskola tantervéből az idegen nyelvek tanulását kihagyni. Az idegen nyelvek tanulását csak az általános iskola VIII. osztályának elvégzése után a gimnáziumban, illetve különböző szakiskolákban kellene csak elrendelni. így lehetséges lenne, hogy a gyermek bárhol is elvégezte az általános iskola VIII. osztályát, felvételi nélkül beiratkozhatna pl. a gimnáziumba is. Az ilyen iskola csakugyan általános és egyenlő volna, mert általános és egyenlő szellemi javakban részesítené a tanulóit, és lehetővé tenné, hogy pl. a nagyszénási általános iskola VIII. osztályát végzett tanuló is minden akadály nélkül beiratkozhatna valamelyik gimnáziumba. A latin nyelv kedvelői azzal érvelnek, hogy ennek tanítása már az általános iskola felső tagozatában azért fontos, mert a többi idegen nyelv tanulását is nagyon megkönnyíti. Én erre csak azt felelem, akkor sincs erre szükség, hogy ezzel megnehezítsék az arra érdemes tanulóknak a gimnáziumba való beiratkozását. Az idegen nyelvek tanítása az egyes általános iskoláknak minőségi előnyt fog biztosítani a jó tanulók odaözönlésével. Ez pedig sérelmes a többi általános iskolára nézve. Az új tantervnek Orosházán való megoldási módját nem helyeslem. Itt elhatározták, hogy a gimnáziumban megnyílt általános iskola felső tagozatában a szabad foglalkozások keretében a latin nyelvet, a polgári iskolában a mezőgazdasági gyakorlatokat és a német nyelvet, az állami népiskolában az ipari gyakorlatokat és a kézimunkát vezetjük be. Most, amilyen szabad foglalkozást választ a gyermek, aszerint iratkozik be a gimnáziumba, a polgári iskolába vagy valamelyik - népiskola keretében megnyílt általános iskola V. osztályába. Ez az elgondolás ellenkezik az új tanterv demokratikus szellemével, mert a szegény, de tehetséges tanuló, aki azért iratkozott be a népiskola keretébe megnyílt általános iskola V. osztályába, mert a gimnáziumban nem tudja megfizetni a nagy tandíjat, ezért nem tanulhat latin nyelvet. Pedig az ilyen helyen, mint Orosháza is, ezt a kérdést könnyen meg lehetne oldani. A szabadfoglalkozások heti 5 óráját minden iskolában ugyanazokra a napokra és órákra kellene beosztani, és így azok a tanulók, akik latin nyelvet akarnak tanulni, abban az időben átmennének a gimnáziumba, akik németül tanulnak vagy mezőgazdasági gyakorlatokra akarnak járni, azok a polgári iskolába, és akik az ipari gyakorlatokat és kézimunkát szeretnék elsajátítani, azok az állami népiskola keretében fölállított iskolába mennének át. Vagy pedig az idegen nyelveket tanító szaktanárok mindegyik általános iskolában tanítanák a nekik kiosztott idegen nyelveket. Mivel ezek az iskolák központi fekvésűek és közel vannak egymáshoz, az iskolacserét a szünetben öt percen belül el lehetne végezni. Ezzel is el lehetne érni, hogy az én szegény tanulóim is tanulhatnának német nyelvet és a VIII. osztály elvégzése után felvételi nélkül léphetnének át a gimnáziumba.