Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

hogy haladéktalanul állítsa fel a közoktatásügyi tanácsot, és ennek segítségével dolgozza ki a magyar közoktatás reformját..." Ugyanott Darvas József is hangoztatta: „átfogó és általános reformra van szükség, amely évtizedes program adását jelenti, de amelyet halogatni egy pillanatig sem szabad". Az iskolareform ügyét a Magyar Kommunista Párt és a baloldali erők olyan követelésekkel együtt vetették fel, mint az oktatásügy terén meghúzódó reakció ellen hozott intézkedések, a fasiszta tankönyvek bevonása, egységes, demokratikus tankönyvek bevezetése, a pedagógusok átképzésének azonnali elkezdése, a reakciós tanügyi vezetők leváltása stb. A „Szabad Nép" 1945. április 6-i száma „Tiszta katedrát!" című cikkében követelte az oktatás szellemének demokratizálását, a reakciós iskolaigazgatók leváltását. Rámutatott arra, hogy Teleki „szellemi életünk megtisztításának, demokratizálásának tilalomfát állít". A „Szabad Nép" 1945. április 15-i száma a követelések megismétlése mellett hírt ad arról, hogy a Pedagógus Szakszervezetbe tömörült haladó pedagógusok „a felszabadulás elsó' pillanatától kezdve követelték a közoktatásügy egész terén végigvonuló, gyors reformok végrehajtását". Hasonló követeléseket találunk 1945-ben a „Népszava" és a „Szabad Szó" több számában. Darvas József „Közoktatásügyi uborkaszezon" című cikkében (Szabad Szó, 1945. július 22.) a földreform és a gazdasági újjáépítés mellett az új magyar demokrácia legfontosabb feladatának tartja a gyökeres, átfogó iskolareform kérdését. Hangsúlyozza, hogy a demokratikus pártok egymás után közlik reformterveiket, de a kultuszminiszter nem tesz semmit azok végrehajtására. Követeli, hogy Teleki a reform munkálatait sürgősen kezdje el, s a reform bevezetéséig is fordítson gondot a tehetséges szegény gyermekek tanulásának segítésére, az esti tanfolyamokra, a munkás- és parasztfoiskolák szervezésére stb. A „Népszava" 1945. február 20-i számában ismerteti Szakasits Árpád beszédét, amely szerint a demokrácia eszméjének „át kell hatnia ... a kultúra minden intézményét, elsősorban az iskolákat, mert új nemzedéket akarunk nevelni, nem leventéket és csizmás nyilasokat, hanem szabad hazánk szabad polgárait..." A reform megvalósítását kimondó rendelet (6650/1945. ME sz. aug. 16.) megjelenését tehát a Magyar Kommunista Párt és a Függetlenségi Frontba tömörült baloldali pártok követelése, a közvélemény nyomása segítette elő. Jól tükröződik ez a rendelettervezet indokolásában, amelyet Teleki terjesztett a Minisztertanács elé: „A demokratikus pártok valamennyien kifejezték azt a kívánságukat, hogy oktatásunk alapja az iskolaköteles korban (hat-tizennégy év) egy egységes, nyolcosztályos iskola legyen. Az Országos Köznevelési Tanács a demokratikus pártok kívánságainak megfelelően elkészítette az »általános iskolának« elnevezett új iskolatípusnak az első és ötödik osztályára irányuló tantervét, és azt javasolta, hogy ezt az iskolatípust már az 1945/46. iskolai évben vezessék be. Az általános iskola szervezésével azonban módosítani kell mind a népiskolákra, mind polgári iskolára, illetőleg gimnáziumra vonatkozó jogszabályokat. Az új iskolatípusra való áttérés igen sok részletkérdés szabályozását teszi kívánatossá, ezért jogalkotási szempontból az látszik a legjárhatóbb útnak, hogy a minisztérium rendelettel hatalmazza fel a vallás- és közoktatás-