Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

ügyi minisztert az általános iskola megszervezésére és az iskola kiépítésével kapcsolatos jogszabályok kiadására."

50 A Minisztertanács 1945. augusztus 16-i ülése a beterjesztett rendelettervezet szövegét elfogadta. A 6650/1945. ME számú rendelet kimondta, hogy „a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I-IV. osztályai helyett általános, iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni", és hogy az iskolaszervezet végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat a vallás- és közoktatásügyi miniszterre ruházza.

51 Ezzel a jogszabállyal tehát az Ideiglenes Nemzeti Kormány életre hívta az általános iskolát, a következetesen demokratikus iskolarendszer alapját, s kezdetét vehette az új iskola megszervezése. Voltak, akik korainak tartották a rendelet kiadását. Az alapos előkészületek, a részletkérdések kimunkálásának hiánya miatt ugyanis az általános iskola létjogosultságának tartalmi vitája tulajdonképpen a kormányrendelet után kezdődhetett eL A rendelet kiadását semmiképpen sem tarthatjuk korainak, elhamarkodottnak. A népi demokratikus kultúrforradalom kibontakozásának kezdetén - ugyanúgy, mint pL a Tanácsköztársaság iskolaszervezeti intézkedései során - nem a részletek gondos kimunkálása, a szükséges anyagi, személyi, tárgyi feltételek számbavétele volt az elsődleges kérdés, hanem a művelődési monopólium iskolaszervezeti feltételeinek azonnali megszüntetése. Az általános iskola megszervezéséért folytatott erőfeszítések mellett a demokratikus pártok és társadalmi szervezetek a felszabadulás után azonnal kezdeményezték a felnőttoktatás megszervezését is. A felszabadulás előtt Magyarországon nem volt szervezett iskolai felnőttoktatás. A felnőttek művelődéséről főleg iskolán kívüli, tanfolyami formában gondoskodtak, a tanfolyamok többnyire évi néhány ismeretterjesztő előadásból álltak. A művelődésnek ez a formája is csak a felnőttek néhány százalékára terjedt ki.

52 A baloldali pártok 1945. augusztus 5-én tartott pártközi értekezlete állást foglalt a felnőttoktatás kérdésében. Az értekezlet egyhangúlag megállapította, hogy „közéletünk, közigazgatásunk, köznevelésünk, rendőrségünk és honvédségünk igazán csak akkor válik demokratikussá, ha annak irányításában tevékeny részt vállal a munkásság és parasztság is". Leszögezték, hogy az iskolareform csak hosszú idő múlva fogja hatását éreztetni, addig is sürgős szükség van arra, hogy a munkásság és a dolgozó parasztság tehetséges képviselőit intézményesen felkészítsék az értelmiségi pályákra.

53 Hasonló javaslattal fordult a Szegedi Nemzeti Bizottság is a kultuszminiszterhez,, kérve, hogy a miniszter rendeletben szabályozza a középiskolai esti tanfolyamok kérdését.

54 A haladó egyetemi ifjúság is kezdeményezőén lépett fel azért, hogy a kulturális válaszfalakat ledöntsék. így pl. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Bölcsészettanhallgatók Köre munkás-középiskola felállítását vette tervbe. „Az esti munkás-középiskolát olyan kiváló, tehetséges munkások látogatnák, akik magasabb tudásra és képesítésre szeretnének szert tenni. Az esti munkás-középiskola tanárai maguk a bölcsészhallgatók, illetőleg a felsőbb évfolyamos tanárjelöltek lennének.