Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

A pedagógusok egyéni reformjavaslatokat is készítettek. A VKM-be 1945 áprilisában érkezett aláírás nélküli reformtervvázlat például kimondta, hogy az általános oktatást egybe kell kötni az ipari jellegű alapképzéssel, illetve a fizikai munkát be kell vezetni a középiskolákban is.

46 Az iskolareform tehát kezdettől fogva a művelődési monopóliumok lebontását biztosító iskolarendszert, a dolgozó tömegek művelődési színvonalának emelését szorgalmazta mind a különböző demokratikus pártok, mind a pedagógusok körében. A köznevelés reformtervét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Kovács Máté osztálytanácsos - később államtitkár - és baloldali pedagógusokból álló munkatársai készítették el, 1945 nyarára. A tervezetet az Országos Köznevelési Tanács adta ki, sokszorosított formában. A tervezet tartalmazta a régi oktatási rendszer kritikáját és felvázolta a demokratikus magyar köznevelés rendszerére vonatkozó elképzeléseket. A tervezet figyelembe vette a társadalmi szervezetek korábbi javaslatait is. A tervezet a tankötelezettséget 14 éves korig terjesztette ki. Az egységes 8 osztályos iskolát ez a tervezet eredeti formájában még nem tartalmazta, 4 éves alapfokú és 4 éves népi középiskola kötelezővé tételét javasolta, különálló szervezetben. A későbbiek során döntöttek az egységes szervezetben működő 8 osztályos általános iskola mellett. A tervezet, majd az annak alapján kialakított végső terv nem a 8 osztályos népiskola általánossá tételét javasolta, hanem új, magasabb műveltséget nyújtó iskolát, a polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályának egyidejű megszüntetésével. A tervezet az óvodáktól az egyetemig, a nevelőképzéstől a tanügyigazgatásig egész oktatási életünk demokratikus átszervezését tartalmazza. Horváth Márton értékelését elfogadva megállapíthatjuk, hogy „Kovács Máté és munkatársainak elképzelései messze túlszárnyalták a minisztérium más vezetőinek terveit, s alapul szolgálhattak egy demokratikus iskolareformnak".

47 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felső vezetése kezdetben nem támogatta az iskolarendszer megváltoztatásának gondolatát. Az Ideiglenes Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere gróf Teleki Géza volt. Teleki, a Magyar Kommunista Párt által vezetett haladó baloldali közvéleménnyel szemben, amely átfogó, gyökeres reformot sürgetett, megtévesztő módon a lassúságot és a fokozatosságot hangsúlyozta. Ezzel lényegében szembehelyezkedett a népi demokratikus forradalom követelményeivel. „Osztályharcból nem lesz magyar művelődés - írta programadó cikkében -, de nem is lesz demokratikus Magyarország." A nevelési célok között első helyre emelte,, ... az anyagiak fölé helyezett hitet,. .", „. . . az örök emberi megismerésvágy ismert határok közé szorítását, a vallás és a hit ápolását".

48 Halogató politikája arra irányult, hogy elodázza a tankönyvek felülvizsgálatát, a reakciós tanügyi vezetők igazoltatását, a pedagógusok demokratikus szellemű átképzését és különösen az iskolarendszer megváltoztatását. A Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén

49 Kállai Gyula rámutatott arra, hogy a Teleki által vezetett Közoktatásügyi Minisztérium munkája reakciós. Javasolta, hogy „forduljon felhívással a Budapesti Nemzeti Bizottság a közoktatásügyi miniszterhez,