Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
állítása, a dolgozó tömegek alapvető demokratikus jogainak biztosítása. A nemzeti felemelkedés programját az illegalitásból kilépő Magyar Kommunista Párt dolgozta ki, és az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben magáévá tette. A felszabadulás a művelődés terén is új korszakot hozott hazánk történetében: megnyitotta az utat a múlt káros örökségének felszámolásához, az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának teljes megszüntetéséhez, a dolgozó tömegek kulturális felemelkedéséhez. E lehetőségek következetes megvalósításának alapfeltétele volt a kizsákmányoló osztályok politikai és gazdasági erejének felszámolása, a reformok gazdasági és politikai feltételeinek biztosítása. Csak a proletárdiktatúrán keresztül lehetett biztosítani egy tartalmában következetesen tudományos alapokon álló, formájában pedig következetesen nyílt, a dolgozó tömegek kulturális felemelkedéséhez az egyenlő jogok mellé egyenlő lehetőségeket is nyújtó oktatási rendszer megvalósítását. A népi demokratikus forradalom kibontakozása azonban már kezdetben is törvényszerűen felvetette az iskolarendszer demokratizálásának szükségességét. A fasizmus maradványainak kiküszöbölésével, az iskola szellemének megváltoztatásával együtt jelentkezett az iskolaszervezet megváltoztatásának igénye is. A demokratikus pedagógusok, a népi forradalmi szervek, a Nemzeti Bizottságok, a koalíciós pártok sürgették az iskolarendszer átszervezését, a „kulturális földosztást". Az iskolarendszer demokratikus átalakításának követelményét a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok már a kezdetben programjukba foglalták. Ismeretes, hogy a Függetlenségi Frontnak, az egész társadalmi átalakulásnak a Magyar Kommunista Párt volt a vezető ereje. A párt egyesítette a népi demokratikus rend megszilárdításáért folyó küzdelemben a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a hazafias értelmiséget és a városi kispolgárságot, tehát a nép többségét. 31 A Magyar Kommunista Párt programtervezete a köznevelés számára első lépésként reális feladatokat tűzött ki, amelyek fokozatosan megvalósíthatták a demokratikus forradalom célkitűzéseit. Ezért kezdetben a párt programja nem tartalmazta az iskolák államosításának, az iskolai vallásoktatás kérdésének a felvetését, a materialista szellemű nevelés követelését. A program elsőrendű, nagyszabású célkitűzése volt a fasiszta, soviniszta szellem felszámolása és a demokratikus légkörű iskola létrehozása. A Magyar Kommunista Párt a népi demokratikus forradalom első szakaszában tehát arra törekedett, hogy a konzervatív klerikális és a fasiszta szellemet kizárja az oktatásból, de célja ebben a szakaszban még nem világnézeti harc. A közoktatás színvonalának egységes emelését szolgáló új iskolafajta megteremtésén fáradozott. A Kommunista Párt Központi Bizottságának 1944. október 2-i programtervezete az „államhatalom és az egyház teljes mértékű kettéválasztását gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt" a legközelebbi feladatok között jelöli meg, az oktatás teljes ingyenessége, az iskolahálózat fejlesztése, a nemzetiségek megfelelő számú iskoláinak kiépítése és az oktatás tartalmának új szellemi és pedagógiai alapokra helyezése