Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
mellett. 32 A Magyar Kommunista Pártnak a felszabadulás után közvetlenül megjelent programtervezete a művelődésügy kérdésében a következőket tartalmazta:. „A sajtóból, a kultúrából, a közéletből ki kell küszöbölni a fasiszta mételyt, a népellenes szellemet, a faji és nemzeti gyűlöletet". 33 A párt mindezek megvalósítása érdekében széles körű társadalmi-politikai mozgalmat indított. Az MKP III. kongresszusa közoktatásunk demokratizálása érdekében követelte „az általános iskola kiépítésének meggyorsítását, egységes állami tankönyvek kötelező használatát az összes iskolákban, az értelmiség megújhodását a parasztság és munkásság soraiból, egész kultúránk és művelődésügyünk átformálását demokratikus, népi szellemben". 34 Az oktatásügy demokratikus reformját a Szociáldemorkata Párt programja is tartalmazta. Ez is követelte a nyolcosztályos, egységes, kötelező népoktatást, a tanítás ingyenességét, az iskoláztatás és nevelés állami feladattá emelését úgy, hogy a felekezeti iskolák tanterve és tananyaga legyen azonos a községi és állami iskolákéval. 35 A Nemzeti Parasztpárt 1945-ben kiadott „Kiskátéja" a következőket foglalta magában a közoktatással kapcsolatban: „Legfontosabb feladat népünk általános műveltségének emelése. Ezért kötelezővé kell tenni a nyolcosztályos népoktatást. Ennek az alsó négy osztálya megfelel tananyagában is az elemi iskolák tananyagának. Ezt mindenkinek el kell végezni." Az erre épülő négyosztályos középiskola pedig mindenki számára biztosítsa az egyetemre való beiratkozás jogát. Az ingyenes oktatás mellé internátusokat, lakást, élelmet és ruhát is biztosítani kell az arra rászorulóknak. 36 A Nemzeti Parasztpárt köznevelési tervei a Márciusi Front programját követték, szorgalmazták a parasztság művelődését, parasztkollégiumok létesítését, a parasztfiatalok tanulási lehetőségének megteremtését. A Kisgazdapárt oktatási reformtervének alapjait még a felszabadulás előtt haladó pedagógusok, baloldali értelmiségiek dolgozták ki a kommunistákkal együtt. Végleges formáját Ortutay Gyula alakította ki „Új magyar köznevelés" c. tanulmányában. 37 A reformterv az egységes alapfokú iskolák kiépítését 18 éves korig, a kötelező oktatás bevezetését, ingyenes, progresszív adó útján fedezett oktatást, a nevelő státus rendezését is tartalmazta. Irreális volt viszont a tervezetnek az az elképzelése, hogy a tankötelezettséget kiterjesszék 18 éves korig. 38 A Kisgazdapárt jobbszárnyán tömörült s az egyházi reakcióval együttműködő erők azonban nem értettek egyet a reform gondolatával, s minden erejükkel akadályozták azt. A Kisgazdapártban lezajlott párttisztítás után azonban már a baloldal megerősödését tükrözte az 1947-es programjuk, amely nemcsak elfogadta, hanem messzemenően támogatta is az általános iskola gondolatát. Ez a program kimondja, hogy „az új magyar műveltségnek ... a legszélesebb népi rétegekre kell felépülnie és oktatási alapja az általános iskola". Fontosnak tartja az általános iskolához szükséges tanárok kiképzését, az oktatási színvonalban mutatkozó szintbeli különbségek megszüntetését. 39 Az általános iskola megszervezésének egyik irányítója Ortutay Gyula volt, aki 1947-ben a közoktatásügyi tárca élére került.
