Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)
BEVEZETŐ
azonban továbbra is elmaradott volt. Hóman Bálint 27 , akinek jelentős szerepe volt az ország fasizálására irányuló törekvésekben, 1937. május 8-i képviselőházi beszédében az elemi iskolák helyzetéről a következőket állapítja meg: „. . . Az elemi népiskola kérdésében teljes mértékben el kell ismernem, hogy egyrészt még ma is igen nagy bajok vannak az iskolák zsúfoltsága, iskolák hiánya, valamint ócska, romlott és alkalmatlan épületek miatt, másrészt igen nagy nehézséget okoz a tanyavilág iskolával való ellátatlanságában megnyilvánuló helyzet. . . Különösen rá kell itt mutatnom az északkeleti vármegyékre, ahol Szabolcs, Szatmár megyékben és a szomszédos vidékeken a legszomorúbb állapotok vannak: az iskolától kilométerekre fekvő kis tanyákon igen sok beiskolázatlan gyermek van." 28 A tervbe vett, de meg nem valósított nyolcosztályos népiskola törvénytervezetének miniszteri indokolása a következőket mondja: „A népiskola egész belső életének, nevelő- és oktatómunkájának középponti gondolata és legfőbb feladata csakis a nemzeti érzés és a vallás-erkölcs kismeríthetetlen forrásaiból táplálkozó, maradandó értékű nemzetnevelés lehet... a leventeintézménnyel karöltve az új népiskola nemcsak a szorgalmi idő alatt, hanem az egész iskolai évben, tehát megszakítás nélkül, kilenc éven át érvényt szerez a vallás parancsainak és az iskola fegyelmi szabályainak" 29 . Hóman reakciós oktatáspolitikai szemléletét mutatja az, hogy amikor Magyarországon egy osztatlan iskolában egy-egy tanítóra 100-200 gyermek jutott, Hóman Bálint azt bizonygatta, hogy Magyarországon „intellektuális túltermelés" van. „Tanköteles van Magyarországon körülbelül 160 000-180 000 évente. A középfokú iskolákba kerül ezek közül az alsó fokon 35-40 000 tanuló. A 35-40 000 középfokú iskolai tanuló közül körülbelül 10-12 000 megy évenként felsőtagozatra, mégpedig ezek közül kerek számban 2000 a tanítók és tanítónők száma, akik évente az 59 tanítóképzőből kikerülnek. A főiskolai diplomások száma évente 4-4500. Ilyen körülmények között azt hiszem, igen indokolt az az aggodalom, amely ezzel az intellektuális túltermeléssel szemben mutatkozik." 30 A „túltermelt", állástalan fiatal értelmiségiek szívesen vállaltak volna munkát a népiskolákban. A miniszter azonban arról nem nyilatkozott, miért nem gondoskodott a népoktatás helyzetének javításáról, miért nem biztosították a szükséges tárgyi feltételeket és pedagóguslétszámot a népoktatás számára. A magyar népoktatásnak átfogó, demokratikus reformra volt szüksége. Ennek a megvalósítása azonban nem volt lehetséges a társadalmi rend változása nélkül. Az egységes, demokratikus iskolarendszer megvalósításának első lépései 1944/1945 fordulópont volt hazánk történetében. A tömegek aktivitása által létrehozott helyi forradalmi szervek, majd a központi államhatalom megszervezésével megvalósult a munkásság és parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája, amelynek első feladatai között szerepelt a földosztás, az ország gazdasági életének helyre-
