Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

felsőkereskedelmibe járhatott minden 6 028. felsőmezőgazdasági iskolába járhatott minden 80 792.

21 Földes Ferenc marxista elemzése elkerülhetetlenül forradalmi következtetéshez vezet. Kimondja, hogy „a szegény néprétegek kultúrkérdése kulturális síkon nem oldható meg. Kulturális síkon még a legmesszebbmenő eszközökkel is (mint a teljes ingyenesség, erős fokú általános segélyezés stb.) csak csekély eredmények érhetők el. Tehát marad a társadalmi megoldás, melynek olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a szegényparaszt- és munkásrétegek társadalmi arányuknak megfelelően részesüljenek a kultúrában."

22 Az ellenforradalmi rendszer 25 éves uralma tehát lényegében a haladásellenes eszmék konzerválására, a néptömegek művelődésének megakadályozására szolgáló iskolarendszert alakított ki. A közoktatásban vezető szerepük volt az egyházaknak. Jól dokumentálják ezt az iskolafenntartók szerinti megoszlásra vonatkozó adatok: Az elemi iskolák megoszlása 1938-ban Állami 1287 Községi 827 Társasági 11 Magán 131 Egyházi 4643 A gimnáziumok megoszlása A polgári iskolák megoszlása Állami 69 143 Városi 12 98 Egyházi 87 105 Társasági, magán 6 21

28 A dolgozó tömegek tanulását szolgáló népiskolák helyzete, felszereltsége, anyagi ellátottsága nagyon elmaradott volt. Ezt az elmaradottságot mutatja, hogy 1925-ben a népiskolák közül egytanítós iskola 49,5% kéttanítós iskola 24,3% háromtanítós iskola 7,9% négytanítós iskola 5,3% öttanítós iskola 13,0% volt.

24 A Klebelsberg Kunó minisztersége alatt

25 felállított 5000 objektum (tanterem és tanítói lakás) létrehozásának célja sem elsősorban a tömegek műveltségi színvonalának emelése, hanem a rendszer politikai céljainak szolgálata, a soviniszta és a vallásos nevelés volt. „A népiskolákkal utána megyünk a tanyai népnek és visszük utána a vallási és nemzeti gondolatot"

26 - írja Klebelsberg. A népiskolai oktatás helyzete