Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945-1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 3. Budapest, 1979)

BEVEZETŐ

váltak állástalanná, kerültek börtönbe amiatt, mert segítették és támogatták a Tanácsköztársaság művelődéspolitikáját.

17 Az ellenforradalmi Magyarország iskolarendszerét megvizsgálva azt látjuk, hogy az már a tankötelezettségi kor derekán háromfelé osztotta a tanulókat. Tízéves koruktól kezdve a gyermekek háromfajta iskolában folytatták tanulmányaikat. A gyermekek 75%-a a 4. osztály után a népiskolában, 18%-aa polgári iskolában, 7%-a pedig gimnáziumban tanult tovább.

18 E három iskolafajta mindenekelőtt a képesítésben különbözött egymástól. A népiskolai bizonyítvánnyal rendelkező gyermek semmiféle felsőbb iskolába nem iratkozhatott be, ennek az iskolának nem volt képesítő jellege. A polgári iskola 4. osztályát elvégző 14 éves gyermek beiratkozhatott azokba a középfokú iskolákba, amelyekben korlátozott érvényességű érettségi bizonyítványt kapott. Csak a gimnázium IV. osztályát elvégző tanuló kapott olyan bizonyítványt, amellyel a minden pályára és minden magasabb tanulmányra lehetőséget nyújtó gimnázium felső osztályába léphetett. Az iskolarendszernek ez a háromfelé szakadása pontosan követte a Horthy-rendszer társadalmi osztálytagozódását. Ezekre az összefüggésekre Földes Ferenc, a munkásmozgalom mártírja megdöbbentő adatokkal mutatott rá „A munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon" c. munkájában. Kimutatta, hogy a különböző iskolafajtákba beiratkozott tanulók szociális megoszlása az uralkodó osztályok művelődési monopóliumát, az ellenforradalmi rendszer népellenes oktatáspolitikáját bizonyítja. Statisztikai adatok támasztják alá azt a megállapított tényt, hogy az uralkodó osztályok a munkásság és parasztság számára íratlan, de könyörtelen numerus clausust valósítottak meg az iskolázás területén. A középiskolákba, a felsőoktatási intézményekbe bekerülő tanulók származási megoszlása tükrözte az ellenforradalmi iskolarendszer antidemokratikus voltát. A harmincas években, amikor a szegényparasztság a lakosság 35%-át tette ki, a középiskolában tanuló gyermekeiknek aránya 1,3% volt. A munkásság a lakosság 21,4%-át alkotta, a középiskolai tanulók között azonban csak 3,8% volt a munkás származású. A birtokos osztály aránya 16,8% volt, ugyanakkor a középiskolások 12,2%-a birtokos osztályból származott. A polgárság aránya 26,8% volt, de a középiskolások 82,7%-a volt polgári származású.

19 A szegényparasztság és munkásság együttesen a lakosság 56,4%-át tette ki, a főiskolákon, egyetemeken gyermekeik 5,4%-a tanult. A birtokos osztály és polgárság a lakosság 43,6%-a, a felsőoktatásban tanulók 94,6%-a e két osztályból származott.

20

! Igen jellemző a Földes Ferenc által készített statisztika, mely a szegényparasztság gyermekeinek iskolába jutását mutatja: polgáriba járhatott minden 141. középiskolába járhatott minden 478. képzőbe járhatott minden 2 093.