Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

XII. ÉRDEKKÉPVISELET

A szövetség 1945 májusában tartotta a felszabadulás után első közgyűlését, amelyen kibővítette kereteit. így lett a Földmunkások Országos Szövetsége a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségévé, mely már az egész dolgozó parasztság, régi és új kisparasztság érdekeit védte a kuláksággal szemben. 1945-ben országszerte alakultak meg a FÉKOSZ helyi csoportjai, és annak ellenére, hogy még erős központi irányítás és szervezés nem volt, 472 helyi csoportot alakítottak 45 végéig a harcos, öntudatra ébredt dolgozó parasztok. 1945 ősze két döntő eseményt hozott. A FÉKOSZ-é lett a munkaközvetítés joga és új főtitkárt kapott a szövetség. Nagy Imre földosztó miniszter a 100 800/1945 FM sz. rendeletével egyszerű parasztemberekre bízta a mezőgazdasági munkaközvetítést. A kulákság, a régi földesúri maradvány előre örült, hogy kudarcot fog vallani a pa­rasztság. Azonban megmutatták, hogy nemcsak a parasztnak, a kuláknak tudtak éjt nappallá téve robotolni, hanem tudtak dolgozni saját jobb létük megteremtésén is. A FÉKOSZ vezetői azonnal nekiláttak a feladatnak: 1945 decemberében kiképezték az első irodavezetőket és szervezőket, akik rögtön megkezdték a rendszeres szervező munkát. 1946 januárjában Rácz Gyula parasztfőtitkár, helyettesével, Badari Lászlóval, Magos Gáborral és Ballá Sándor munkaügyi felügyelővel országjárásra indult. Vona­ton, autóval, szekéren, gyalog — mikor hogy lehetett — két hét alatt bejárták az egész országot. Egy nap két városban gyűlt össze a megye dolgozó parasztsága, hogy hall­gassa Rácz Gyulát és megtudja mi a munkaközvetítés. Ez alatt a két hét alatt a megyék élére öntudatos, harcos parasztembereket állítottak. Ezeknek a megyei titkároknak és a helyi csoportvezetők jó munkájának köszönhető, hogy havonta 100—150 iroda kezdte meg működését, és így 1946 őszére az irodák száma 900-ra emelkedett. Hogy a további nagyarányú szervező munka kezdetét vehesse, szükségesnek tar­tottuk az új helyi csoportok vezetőinek kiképzését 1946 május, június és augusztusá­ban. Legjobb hallgatóink közül 70 járási titkárt is beállítottunk. Munkájuk nyomán országszerte ismertté vált a FÉKOSZ. A felvilágosult, öntudatra ébredt parasztok mellé mind több és több tagot vonz táborunkba a gyakorlati élet terén kifejtett érdek­védelmi munka. A FÉKOSZ nagy munkáját látva, a nagygazdák, a régi földesúri maradványok megijedve, hamis propagandát terjesztettek az egész országban. El akarták hitetni a dolgozó parasztsággal, hogy nem a FÉKOSZ-ban van a helyük, hanem a nagygazdá­kat tömörítő Parasztszövetségben, amely egyaránt védi a nagyok és a kicsik érdekeit. A FÉKOSZ szervezeti erejének volt köszönhető, hogy ez a hamis propaganda sehol nem talált hitelre, a parasztság az ipari munkássággal szövetkezve keményen verte vissza a támadásokat. 1946 október és novemberében minden megyében tanfolyamot és megyei nagy­gyűlést tartott a FÉKOSZ. Ennek során a központi szervezési osztályvezető és okta­tási osztályvezetője bejárták az országot, előadásokat tartottak, és ellenőrizték a helyi csoportok működését. A körút során 6 megyében új megyei titkárt nevezett ki szövet­ségünk a meg nem felelők helyébe. A járási titkárok számát pedig 115-re emeltük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom