Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
XII. ÉRDEKKÉPVISELET
építése érdekében. Az egyesület az év folyamán már nemcsak tenyésztési, hanem termelési (tej és azokon a helyeken ahol tejipari üzemek is működtek, zsírvizsgálati) ellenőrzést is végzett. Az év elején az ellenőrzött létszám a tagdíjak bekövetelése miatt állandóan csökkent, az év utolsó negyedében azonban az erőteljesen megindított szervezési munka hatására ismét felemelkedett, sőt a régi létszámot teheneknél is felülmúlta. Sertés- és juhvonalon pedig kerületi viszonylatban az élre szökkent. A felfejlődés ebben a tekintetben a jövőben is biztosítottnak látszik. Az egyesület a Földmívelésügyi Minisztérium különféle akciójánál jó eredménnyel működött közre, így 700 q takarmánymelasz és 900 q extrahált olajpogácsa-dara kiosztását biztosította a tenyésztő gazdaközönség részére. A termelési eredményeket igen hátrányosan befolyásolta az egymás után következett két aszályos esztendő. Az év végén a „3 éves terv" szarvasmarha-akciója lebonyolításába hatékonyan kapcsolódott bele az egyesület. Megvalósította az év folyamán a lótenyésztési felügyelővel történt együttműködéssel az erre a célra alkalmas kancaállomány törzskönyvelését, illetőleg törzskönyvi előjegyzésbe vételét. Sertés- és juh-törzstenyészeteket létesített, melyek alapanyaga biztosítékul szolgál a Bodrogköz, sőt az egész vármegye sertés- és juhállományának minőségi újjáépítésére. Az év folyamán az egyesület Megyaszó községben tartott 3 napos állattenyésztési tanfolyamot, és Tokaj községben közreműködött baromfitenyésztési 6 napos tanfolyam beszervezésénél. Cigánd községben pedig jól sikerült díjazással egybekötött lóbemutatót és lovasszámokból összeállított versenyt rendezett. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 446 Budapest, 1948. október 2. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE RÉSZÉRE KÉSZÍTETT ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A FÉKOSZ SZERVEZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A parasztság nagyarányú szervezkedése csak a felszabadulás után indulhatott meg, de ezt a hosszú évszázadok parasztmegmozdulásai előzték meg. A múlt század 90-es éveiben meginduló bérharcokkal, aratósztrájkokkal az öntudatos szervezkedés első jelei mutatkoztak. Ezt követően alakult meg 1906-ban a Földmunkások Országos Szövetsége és helyi csoportjai is gyors egymásutánban. E szövetség kisszámú, öntudatos, harcos vezetői 40 éven át harcoltak a bérmunkások érdekeiért, sokszor a föld alá kényszerítve is. A felszabadulás gyökeres változást hozott. A bérmunkásság mellett a dolgozó kisparasztság is szervezkedni kezdett, hogy a bérmunkásokkal és az ipari dolgozókkal szövetkezve védje meg jogait, szabadságát.