Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

A magyar mezőgazdaságban a felszabadulás előtt a gépi vonóerő alárendelt szerepet játszott, az iga- és kézierő túlsúlyban volt. A nagybirtokok általában elavult termelőeszközökkel, extenzív műveléssel dolgoztak és az igen olcsó emberi munkaerőt kihasználva a gépesítésről alig vettek tudomást. A meglevő csekély gép- és eszközkészletünk — ha nem is olyan mértékben, mint állatállományunk — a háború következményeit megsínylette. A háború utáni gép- és eszközfelszerelést az FM szintén számba vette, mégpedig az 1942. évi gépösszeírással összevetve. Ezeknek az összeírásoknak az 1942. évi adatokkal való viszonyítása alapján a holt felszerelésben (traktor, különböző gépek, szerszámok stb.) beállott változás a következő képet mutatja: Gép, eszköz 1942. évi összeírás Üzemképes állapotban maradt Gőzekeszerelvény 415 269 Traktor* 10 544 6 392 Cséplőgép 19 028 15 426 Vetőgép 1 15 266 69 300 Kapálógép 181 414 128 015 Borona 509 743 406 136 Keltetőgép 2 004 1 400 Szekér és kocsi 645 553 257 600 Lószerszám 740 000 148 000 * A Magyar Nemzeti Bank gazdasági jelentése szerint 1945-ben csak 4700 üzemképes traktor állt a mezőgazdaság rendelkezésére. (TJMKL MNB Terv- és Stat. O. 1947. év, 4.) Az 1—7. pontban felsorolt gépeknél — a traktorok kivételével — nem beszélhetünk a szó szoros értelmében háborús károkról.

3 Ezeket a gépeket nem vitték el, hadviselésre nem használták fel. Háborús kárként felfogni a két adat közötti különbözetet azért is helytelen volna, mert három év alatt meghibásodás és elhasználódás miatt is tönkrement bizonyos hányad. Azért a háború következménye itt is kimutatható: évekre elmaradt a gépek normális felújítása, eltűntek az értékesebb alkatrészek stb. A mezőgazdasági munkák szempontjából sokkal nagyobb akadályt jelentett az, hogy a rendelkezésre álló gépek, eszközök alkatrész és üzemanyag hiányában nem voltak működtethetők. A Somogy megyei gazdasági felügyelő jelentése szerint a megyében található 320 üzemképes traktorból csak húszat tudtak használni, mivel hiányzott az üzemanyag. A cséplőgépek pedig azért nem csépelhettek, mert a gépszíj készlet 70%-a elpusztult.

4 Heves megyében a traktorokat kenőolaj, a cséplőgépeket kenőzsír hiányában sokáig nem lehetett munkába állítani. A kenőolajat csak feketén, egyes helyeken kilónként 216 pengőért árulták. Az abonyi gazdasági felügyelő megállapítása szerint: „A gazdatársadalom ki van szolgáltatva a feketekereskedelemnek."

5 A minisztérium igen sokat tett annak érdekében, hogy az üzemanyagot biztosítsa. E célból megszervezte az úgynevezett Országos Mezőgazdasági Gépszolgálatot. Ennek