Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
Bevezető
a szervnek feladata volt a traktorok minél előbbi üzembe helyezése, és üzemben tartásának biztosítása. Az FM gépesítési ügyosztálya pedig országos méretű akciót szervezett, amelynek során 600 tonna szén, 5000 tonna petróleum és gázolaj, valamint 150 tonna benzin került kiosztásra. 6 A nagy gépeket komolyabb háborús károk nem érték, de szekerekből, kocsikból és lószerszámokból már 50—60%-os volt a veszteség. Ugyanis ezeket az évek hosszú során át a hadseregek vették igénybe. A veszteségek különösen a kis- és középgazdaságokra hatottak nyomasztóan. A mezőgazdaságot ért háborús károk listájának tételeit még tovább lehetne szaporítani. Súlyosan hatottak a mezőgazdasági termelésre az ország hadszíntérré válásának következményei, a keleti részeken az őszi vetés és betakarítás, a nyugati részeken a tavaszi vetés elkésése, illetve több helyen ezek elmaradása. A kenyérgabona vetésterülete a háború előtti átlagosnál jelentősen kevesebb volt, mert jelentős területeken harcok folytak. A szovjet csapatok közeledtével, a legkülönbözőbb rémhírek hatására, szünetelt a mezőgazdasági munka. így azután az őszi és tavaszi munkálatok szempontjából a legértékesebb hónapok mentek veszendőbe. Nehezítette a mezőgazdasági munkák menetét a nem anyagi természetű, de a háborúból folyó munkaerőhiány, amelyet az eltűntek, a hadifoglyok száma, a katonai alakulatok igénybevételei csak szaporítottak. Pedig 1945-ben, éppen a gépi és állati vonóerőhiány miatt, jóval több munkáskézre lett volna szükség, mint a békeévekben. A háborús károk rendkívül visszavetették mezőgazdasági termelésünket. A volt uralkodó osztályok nemcsak egy elmaradt, fejletlen termelőerőkkel rendelkező mezőgazdaságot, hanem emellett még súlyos károkkal is terhelt, tönkretett mezőgazdaságot hagytak örökségként a felszabadult országnak. A másik döntő fontosságú változást a mezőgazdasági termelésben az agrártársadalmi, a tulajdon- és az üzemi viszonyokat gyökeresen átalakító földreform hozta, amely elsősorban társadalmi, politikai jelentőségű volt. 7 A jelen forráskiadványban azonban a földreformnak a termelésre gyakorolt rendkívül pozitív hatását kívánjuk hangsúlyozni. A háború utáni mezőgazdasági termelés országos méretű megindításának egyik nélkülözhetetlen előfeltétele volt a gyors és radikális földreform végrehajtása. 1945 tavaszát az jellemezte, hogy a nagybirtokok üzemi és munkaszervezete a termelés szempontjából teljesen felbomlott, a megmaradt termelőeszközök pedig gazdátlanul maradtak. Ilyen körülmények közepette a földreform, amely a nagybirtokokat a nincstelen parasztság kezére adta, egyenesen előfeltétele volt annak, hogy ezeken, az ország megművelhető területének jelentős részét kitevő földeken — közel 3,5 millió kat. hold — a mezőgazdasági termelés megindulhasson. A háború okozta nehéz helyzetből csak úgy lehetett kijutni, hogy a nincstelen földet kapott, amelybe érdemesnek találta bevinni minden szorgalmát, erőfeszítését, áldozatát. Teljesen helyénvaló az a megállapítás, hogy „ha a földosztás nem lett volna halaszthatatlan társadalmi és politikai okokból, akkor végre kellett volna hajtani a termelés érdekében". 8